225 éves a hazai állatorvosképzés
Gödöllő, 2012. május 17.
Hazánk egyetlen állatorvosképző intézménye, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 17-én ünnepelte a magyar állatorvosképzés fennállásának 225. évfordulóját. A magyar hallgatók mellett a világ 34 országából érkező külföldi diákokat is oktatnak teljes képzésben angolul és az első két tanévben német nyelven. Az idegen nyelven tanuló külföldi hallgatók száma mára meghaladta a magyar nyelvű hallgatókét.
Hazánk egyetlen állatorvosképző intézménye, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara a magyar állatorvos-képzés fennállásának 225. évfordulóját ünnepelte május 17-én. Az 1787 óta megszakítás nélkül folyó hazai állatorvos-képzés kiemelt célja, hogy a nemzetközi színvonalhoz igazodjon az oktatás és kutatás. E törekvés eredményeképpen a magyar hallgatók képzése mellett a világ 34 országából érkező diákokat oktatnak teljes képzésben angol és az első két tanévben német nyelven, így a kampuszt több mint 1200 fiatal népesíti be. Az idegen nyelven tanuló külföldi hallgatók száma meghaladja a magyar nyelvű hallgatókét.
A jubileum alkalmából május 15-16-án Budapesten tartotta közgyűlését és konferenciáját az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (EAEVE). Az állatorvos-képzés minőségének ellenőrzésével az Európai Bizottság bízta meg a szövetséget, amely az Állatorvos-tudományi Kart eddig már kétszer (1995-ben és 2004-ben) akkreditálta, a következő megmérettetés 2014-ben esedékes. Ennek köszönhető, hogy a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán szerzett állatorvosi oklevelet az EU országok elfogadják. A mostani tanácskozás témakörei között szerepelt az állatorvosi hivatás jövője, illetve olyan egyre elterjedtebb oktatási módszerek, mint a távoktatás vagy az e-learning bekapcsolása a képzésbe.
Az állatgyógyászat kezdeti elsődleges célja hazánkban is a hadászatilag fontos lóállomány egészségvédelme volt, majd a XIX. század második felétől a súlypont átkerült az élelmiszertermelő állatokra. Ebben az időszakban fedezték fel a baktériumok zömét, a legfontosabb fertőző betegségeket, javultak a vizsgálati módszerek, továbbá elfogadták az állategészségügyi törvényt, amely a szakma presztízsét napjainkig hatóan magasra emelte.
A XX. században számos fertőző betegségtől mentesült a hazai állatállomány, és széles körben terjedt el a modern orvosi beavatkozások alkalmazása az állatorvoslásban.
Az utóbbi 15-20 évben egyre növekszik az igény a kedvtelésből tartott és egzotikus állatok gyógyítására. A globalizáció térnyerésével az élelmiszer-előállítás biztonsága ad új feladatokat a kar tudósainak.
Az EU irányelv által szabályozott állatorvosképzés egységes, amely a diplomák egyenértékűsége miatt lényeges. Az állatorvosi hivatás iránti érdeklődés töretlen, a túljelentkezés aránya négy-ötszörös. Az oktatás a legfontosabb gazdasági állatok és kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása után kiterjed ezek betegségeire, a betegségek megelőzésére, továbbá a hallgatók szilárd ismereteket kapnak az élelmiszerlánc-biztonság, az állatvédelem, az állatjóllét, a járványvédelem és az állategészségügyi igazgatás terén. Mivel az orvosi szemléletet csak a személyes jelenlétet igénylő előadásokon és gyakorlatokon lehet elsajátítani, a 11 féléves képzés egy gyakorlati félévet is magában foglal.
Az utolsó, 28 hetes gyakorlati félévben készülnek fel a hallgatók arra, hogy állatorvosként a hivatás bármely területén helyt tudjanak állni. A magas színvonalú gyakorlati képzéshez a kar európai felszereltségű Kisállatklinikát és Nagyállatklinikát működtet a hét minden napján, ahol több ezer állat ellátásával nyernek a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat.
A végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedése kiemelkedő, hiszen a frissdiplomások szinte azonnal állást kapnak.
A Szent István Egyetemről
A Szent István Egyetem Magyarország egyik vezető felsőoktatási intézménye. A hét karral működő egyetem hét kampuszon, több mint 19000 hallgatónak ad otthont. Az egyetem székhelye Gödöllő, ezen kívül Budapesten, Jászberényben, Békéscsabán, Szarvason és Gyulán fogadja a tanulni vágyókat. Képzési kínálata már régóta túlhaladja a hagyományos agrárkereteket, hiszen a klasszikus mezőgazdasági tudományok mellett immár állatorvosi, környezettudományi, műszaki, gazdaságtudományi, építészeti, vízgazdálkodási, egészségügyi és bölcsészképzést is folytat.
Az Állatorvos-tudományi Kar híres tudósai
A XX. század nemzetközi jelentőségű tudósai közé tartozott a 32 évig rektorként dolgozó Hutÿra Ferenc (1860-1934), akinek Marek Józseffel (1868-1952) közösen írt, 1905-ben németül megjelent háromkötetes állatorvosi belgyógyászati könyvét tizenegy további nyelven adták ki. Marek József legjelentősebb eredménye a daganatkeltő vírus okozta, utóbb róla elnevezett betegség felismerése (1907). Munkásságának a daganatok víruseredetének kutatása terén is úttörő jelentőséget tulajdonítanak. Bartha Adorján (1923 - 1996) elsőként dolgozta ki 1961-ben az Aujeszky-betegség elleni vakcinát, továbbá aktív immunizálási módszereket borjak, szarvasmarhák, lovak, tyúkok és kutyák betegségei ellen. Solti László akadémikus – az egyetem jelenlegi rektora –, a Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika professzora részt vett az egyik legfontosabb szaporodás-biotechnológiai eljárás, az állati embrió átültetés hazai bevezetésében.