Akinek élete a beporzás – interjú Magyarország Mézkirálynőjével
A március 10-i Beporzók Napja kiváló lehetőséget teremt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a méhek nélkülözhetetlen szerepére Földünkön. Ennek a nemes feladatnak az elhivatott harcosa Szemerits Eszter, a tavalyi év során megválasztott Mézkirálynő, aki minél több fórumon igyekszik felhívni a figyelmet a beporzók fontosságára, az őket érintő veszélyekre és a lehetséges megoldásokra.
Az emberek sokat tehetnek azért, hogy a méhek helyzete jobbá váljon – hangsúlyozza Szemerits Eszter, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának másodéves növényorvos mesterszakos hallgatója, valamint a tavaly augusztusban megválasztott Mézkirálynő cím tulajdonosa. A lelkes fiatal növényorvos hallgató a Mézkirálynői cím megszerzését követően – népszerűségét kihasználva – az egész országot és Erdélyt bejárva, harmincnál is több helyen képviselte a magyar termelői méz, a méhészek és a méhek ügyét. Tapasztalatai alapján elmondható, hogy az embereket egyre jobban foglalkoztatja a környezetvédelem fontossága, ezzel kapcsolatban pedig a méhek bolygónkon betöltött nélkülözhetetlen szerepe is sok esetben felmerül. „Mindenki sokat tehet azért, hogy a méhek számára jobb körülményeket teremtsen. Egy-egy virágzó bokor, fa vagy egynyári mézelő növény segít nekik abban, hogy megfelelő mennyiségű táplálékforráshoz jussanak. Kertünket ezekkel a növényekkel esztétikusabbá, illatosabbá és zümmögéstől hangossá tehetjük.” Fontos tényező még a felsoroltakon kívül környezetünk tisztaságának megóvása, hiszen ezzel is csökkenthetők a méheket ért stresszhatások.
A méhek helyzetének javítása érdekében nemcsak a hétköznapi emberek összefogására van szükség, hanem a gazdák és a méhészek, vagyis a szakma összetartó munkájára is. A Mézkirálynő elhivatottan hisz benne, hogy a méhész- és gazdafórumokon való személyes találkozások alkalmával oldani tudja a gazdák és méhészek közti konfliktusokat. „Szeretném, ha látná mindkét fél, hogy össze kell tartani, hiszen egyik sem létezhet a másik nélkül. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy mind a méhészek, mind pedig a gazdák körében megvan a hajlandóság arra vonatkozóan, hogy összedolgozzanak. Legtöbben megértik és szükségesnek tartják az együtt gondolkodást és a hatékony kommunikációt”.
A megfelelő kommunikáció kialakítását szakmai fórumok megszervezésével lehet segíteni, amelyre a gazdák, méhészek és növényvédelmi szakemberek egyaránt meghívást kapnak. Ezeken a professzionális eseményeken a szakembereknek lehetőségük nyílik személyes kapcsolatok kialakítására, ápolására. Természesen ez egy hosszú folyamat, ami nem egyik pillanatról a másikra jön létre, viszont a Mézkirálynő bízik abban, hogy „ha minél többször hangsúlyozzuk a kommunikáció fontosságát, előbb-utóbb ennek beérik a gyümölcse és egyre kevesebb konfliktus lesz a két tábor között.”
A Méh- és Megporzóbarát Növényvédelmi Technológiák Azonosítása (MeNTA) néven indult civil kezdeményezés éppen ezt a célt szolgálja. Keretein belül a méhészek, biológusok, agrármérnökök és környezetvédelmi mérnökök olyan már használatban lévő növényvédelmi technológiákat próbálnak azonosítani – a korábbi évek adatai alapján –, amelyek jó példaként szolgálnak a repce-, napraforgó- és akác-méhlegelőkön, valamint az azok környezetében gazdálkodó növénytermesztők számára. A növényvédelem és a méhészkedés összehangolása érdekében létrejövő kezdeményezéshez minden olyan gazda csatlakozhat, akinek a területén nem tapasztalnak méhmérgezést növényvédelmi technológia alkalmazása miatt.
A Mézkirálynő szerteágazó és sokrétű munkáját hivatottak segíteni a mézlovagok, akik a borlovagokhoz és a pálinkarend tagjaihoz hasonlóan emelik a rendezvények fényét. Egyedi ruhájukban, zenére felvonulva népszerűsítik a magyar termelői mézet. A felvonulók között mindig helyet kapnak a legkisebbek is, ők általában méhruhába öltözve osztanak mézet az érdeklődőknek. A mézlovagok munkája az egyes rendezvényeken való megjelenéssel nem ér véget. Ők azok, akik a Mézkirálynő mögé sorakozva képviselik a méhészeket, méheket és egyéb méhészeti termékeket az iskolákban és óvodákban. Az egyes intézményeket járva helyes ismereteket adnak át a lakosság számára, ezzel ösztönözve őket a rendszeres termelői méz fogyasztására, valamint a beporzók védelmére.
Mézlovaggá minden olyan méhész vagy méhészettel kapcsolatban álló személy válhat, akinek céljai között szerepel a termelői méhészeti termékek népszerűsítése, valamint a helyes környezeti nevelés terjesztésének fontossága. Lényeges feltétel a méhek szeretete és a csapatmunkára való képesség. A mézlovagok idejüket és energiájukat nem sajnálva ténykednek egy olyan jó ügy érdekében, ami a társadalom egészségét szolgálja. Alapja a szolgálatkészség, valamint a tenni akarás. A mézlovagokat a Mézkirálynő és annak udvarhölgyei közreműködésével avatják fel ünnepélyes ceremónia keretein belül.