Kerekasztal az agrárképzés gyakorlati félévéről
Gödöllő, 2010. november 30.
A Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara (MKK) november 25-én Kerekasztal a szakmai gyakorlatról című rendezvényen tekintette át és értékelte a kar alapképzési (BSc) szakjaihoz (állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki) kapcsolódó gyakorlati félévek megszervezése és végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.
A fórumon a szakvezetők mellett értékelést tartottak a kar gyakorlati képzési partnerei közül a Jászapáti 2000 Mg. Zrt., az Agrár-Béta Mg. Kft., a Délalföldi Kertész TÉK, a Biokontroll Hungária Kft., a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság képviselői. Mint elhangzott, a gyakorlati helyekkel általában kutatási együttműködést is folytat az MKK. A tanácskozás résztvevői megismerték a Kertészeti Technológiai Intézet szervezésében megvalósuló külföldi gyakorlatokat és hallgatók is beszámoltak a gyakorlati félévben szerzett tapasztalataikról.
Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, az MKK dékánja az elhangzottakat összegezve megállapította, hogy szükség van a bolognai folyamat révén bevezetett alapképzés gyakorlati félévére. Az anyagi feltételek megteremtésében szerepet kell vállalnia a felsőoktatásról gondoskodó államnak is. A kar a legjobb gazdálkodási példák megismertetésére törekszik, ennek érdekében a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a hallgatóit motiváló gyakorlati helyek kiválasztására. Amint a gyakorlati szakemberek is tanácsolták, nagyon fontos a vezetési ismeretek elsajátítása, hiszen a leendő agrárszakembereknek emberekkel kell foglalkozniuk, beosztottként és vezetőként is helyt kell tudni állniuk. A gyakorlati félévek mutattak rá arra is, hogy a jogi, szabályozási és munkavédelmi ismeretek nélkülözhetetlenek a felsőfokú agrárszakemberek képzésében.
Dr. Wallendums Árpád, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás és Oktatásszervezési Főosztályának osztályvezetője megállapította, hogy a gyakorlati félév létjogosultságát az idő bebizonyította. Elmondta, hogy a minisztérium szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekszik a hazai agrár-felsőoktatási karokkal a gyakorlati helyek kiválasztása, a gyakorlatok ellenőrzése terén is. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a 30-40 éve végzett agrármérnökök ezekben az években vonulnak nyugdíjba, s számolni lehet azzal, hogy mivel az akkorinál lényegesen kevesebb hallgató – évente mintegy 2000 fő – kezdi meg felsőfokú tanulmányait agrárszakokon – a közeljövőben szakemberhiány alakul ki. Javasolta, hogy az érintett karok közösen kérjék a kormányzatot, 2012-től emelje meg az agrárképzésre felvehető létszámot.
Az eszmecserét követően dr. Solti László, a SZIE rektora és dr. Csányi Sándor dékán az egyetem főépületében felavatták a „Tudós tanáraink” emléktáblát, amelyen az idén 60 éves gödöllői agrárképzés kiemelkedő tanárainak, Baintner Károlynak, Bálint Andornak, Doby Gézának, Dohy Jánosnak, Fábián Gyulának, Horn Artúrnak, Horváth Jánosnak, Jeanplong Józsefnek, Penyigei Dénesnek, Surányi Jánosnak, Sváb Jánosnak, Szép Ivánnak és Tóth Béla Lajosnak a neve szerepel.