Energetikai célú növények termeszthetők a vörösiszap-katasztrófa helyszínén Kutatói összefogás a termőterületek megmentéséért
Gödöllő, 2010. november 19.
A mai napon Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, Dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, Dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját.
A szakmai konzorcium védnökségét Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára, egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke vállalta, a konzorcium vezetését Dr. Gyuricza Csaba, a Szent István Egyetem docense látja el. A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő. Ennek érdekében a résztvevő intézmények szakértői az elmúlt hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését.
Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont – különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek - energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A vörösiszap eltávolítása után a felső, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követően kezdődhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére. Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfém-tartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentős biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki. A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termőterületek hasznosítását, a nehézfém-terhelés csökkentését vagy megszűntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.
A Szent István Egyetemen 2003 óta folynak kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel történő hasznosítására irányulnak. A kutatások eredményei az egyetem és a konzorciumi társintézmények együttműködésével most közvetlenül átültethetők a gyakorlatba, ezáltal a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek helyreállíthatók.
A Szent István Egyetemről
A Szent István Egyetem Magyarország egyik vezető felsőoktatási intézménye. A kilenc karral és egy intézettel működő egyetem hét kampuszon, több mint 17 000 hallgatónak ad otthont. Az egyetem székhelye Gödöllő, ezen kívül Budapesten, Jászberényben, Békéscsabán, Szarvason és Gyulán fogadja a tanulni vágyókat. Képzési kínálata már régóta túlhaladja a hagyományos agrárkereteket, hiszen a klasszikus mezőgazdasági tudományok mellett immár állatorvosi, környezettudományi, műszaki, gazdaságtudományi, építészeti, vízgazdálkodási, egészségügyi és bölcsészképzést is folytat.