Horizont 2020 pályázat a halgazdálkodás fenntarthatóságának Megalapozására

2016.  március 11.

Az élelmiszerbiztonság fenntarthatósága miatti növekvő kétségek hatására életre hívott, európai kutatóintézetekből álló konzorcium kezdi meg közel 7 millió eurós összköltségvetésű négyéves munkáját, amelynek célja olyan új stratégiák és modellek létrehozása, amelyek megalapozzák a halászati ágazat növekedésének fenntarthatóvá tételét.

Az „Eszköztár az akvakultúra fenntarthatóságának megalapozásához” (Tools for Assessment and Planning of Aquaculture Sustainability – TAPAS) című pályázat koordinálását a Stirlingi Egyetem (Skócia) végzi. A munka során kifejlesztésre kerülnek olyan új költséghatékony menedzsment eszközök és gyakorlati útmutatók, amelyek lehetővé teszik az európai halászati szektor számára a potenciális ökológiai hatások számszerűsítését, a halgazdálkodási tevékenység helyi szintű határainak becslését vagy a jövőbeli kockázatok felmérését.

Az idén márciusban kezdődő projekt szakmai vezetője, Prof. Dr. Trevor Telfer, a Stirlingi Egyetem Akvakultúra Intézetének professzora hangsúlyozta, hogy a várható eredmények átfogó eszköztárat szolgáltatnak az ellenőrizhető és hatékony engedélyezési eljárásoknak, növelik az akvakultúra-termelés környezeti fenntarthatóságát, segítséget nyújtanak élelmiszerbiztonsági kérdésekben.

A konzorcium tagjai – melyek között megtalálható a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Karának Halgazdálkodási Tanszéke, valamint a hazai székhelyű NACEE (Network of Aquaculture Centres in Central-Eastern Europe – Akvakultúra Intézetek Közép és Kelet Európai Hálózata) – megvizsgálják a jelenleg Európában, tengeri, tavi és folyóvízi környezetben működő akvalkultúra rendszereket és az összegyűjtött adatok alapján számítógépes modelleket készítenek, melyeknek célja az akvakultúra élelmiszer-termelő kapacitásának fenntartható növelése. A vállalt munka céljai összhangban vannak az Európai Unió Tengeri Stratégia Keretirányelvével, melyben kiemelt helyen áll a vízi ökoszisztéma védelme, a hatékonyabb megfigyelő (monitoring) rendszerek üzemeltetése és a potenciális veszélyek előre jelezhetősége.

A konzorcium kutatói az akavakultúra ágazat szereplőivel, a döntéshozókkal és más érintettekkel együttműködve dolgoznak, ezáltal biztosítva, hogy a kifejlesztett eszköztár a gyakorlatban is hasznosuljon, illetve kedvező kép alakuljon ki az európai akvakultúráról.

Dr. Váradi László, a NACEE vezetője elmondta: „Mivel Európa évente több millió tonna élelmiszert állít elő, szeretnénk, ha a kontinens élelmezése a környezet megóvása mellett, fenntartható módon valósulna meg.”

Prof. Dr. Urbányi Béla, a SZIE MKK Halgazdálkodási Tanszékének vezetője hozzátette, hogy a 15 konzorciumi partner együttműködésében megvalósuló kutatás lehetővé teszi a legfejlettebb technológiák, számítógépes modellek, termelési- és döntéshozási rendszerek integrálását egy közös szisztémába.

Az együttműködésben megvalósuló munka vezető szerepet játszik majd az Európai Bizottság akvakultúra növelésére irányuló stratégiájának megalkotásában. Az ágazat gazdasági szempontból európai szinten meghatározó, hiszen nagyságrendileg 5,4 millió munkahelyet jelent és nagyjából 500 milliárd euró hozzáadott értéket termel évente.

A TAPAS projekt a Horizont2020 Kutatás-Fejlesztési Program keretében, az Európai Bizottság finanszírozásában valósul meg.