150 éve született Magyary-Kossa Gyula
Az Állatorvos-tudományi Kar Gyógyszertani és méregtani tanszékén dr. Sótonyi Péter dékán és dr. Gálfi Péter professzor, tanszékvezető, a SZIE tudományos rektorhelyettese január 8-án felavatták a 150 éve született Magyary-Kossa Gyula intézetvezető egyetemi tanár, akadémikus emléktábláját. Az eseményen részt vett dr. Tőzsér János rektor és Figler Kálmán kancellár.
Dr. Sótonyi Péter kezdeményezésére tavaly májusban az Anatómiai és szövettani tanszéken kezdődött az Állatorvos-tudományi Kar Ismerjük meg egymást! című sorozata. A sorban a következő és alighanem az újesztendő első nyilvános eseménye volt az egyetemen a Gyógyszertani és méregtani tanszék életébe betekintést nyújtó rendezvény.
Az ünnepi esemény résztvevőit dr. Gálfi Péter köszöntötte, majd dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem (DE) tudományos rektorhelyettese, az Országos Doktori Tanács és a Magyar Élettani Társaság elnöke emlékezett városának szülöttjére.
Magyary-Kossa Gyula szülei az 1860-as évek végén alapították meg az agrártanintézetet, a későbbi agrártudományi egyetemet, amely napjainkban a DE részeként működik. A tanintézet olyan tangazdaságot működtetett, amely állattenyésztéssel is foglalkozott. Intézője az édesapa, Magyary-Kossa Károly volt. A fiú reálgimnáziumba járt, majd orvosdoktor lett.
Kóssát 1896. január 1-jétől nevezték ki az újonnan alapított Gyógyszertani Intézet vezetőjévé és egyben a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nyilvános rendes tanárává, ahol 1935-ig a gyógyszertani tanszék igazgatója, majd egy évig helyettesként vezetője volt. Magyary-Kossa Gyula a gyógyszertan és főként a méregtan tudományágának egyik hazai megalapítója.
1900-ra már a legkorszerűbb berendezésekkel sikerült felszerelnie intézetét. A tudomány élvonalában álló kutatóhelyet 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel és oklevéllel tüntették ki.
A nemzetközi szakirodalom „Kóssa-reakció" néven tartja nyilván világszerte alkalmazott mikrotechnikai eljárását a meszesedés kimutatására.
Mint a tanszéki bemutatón ismertetett, dr. Gálfi Péter és Koósné Török Erzsébet, a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (KDKL) mb. igazgatója által a Magyar Állatorvosok Lapja számára írt cikkben megállapították, az irodalmi hivatkozások szerint az 1901-ben leírt módszer nem veszett a feledés homályába, hasonlóan és gyakran használt, mint számos más, az 1900-as évek környékéről származó egyszerűen és specifikusan alkalmazható, klasszikus hisztokémiai eljárás. A KDKL-ben rendelkezésre álló adatbázisokban végeztek keresést a kimutatások szerzőinek cikkei és módszereik idézettségére.
A program keretében a Gyógyszertani és méregtani tanszék munkatársai röviden ismertették kutatási témáikat és elért eredményeiket.
Dr. Sótonyi Péter örömmel állapította meg, hogy az Ismerjük meg egymást! kezdeményezés visszhangra talált, és egy olyan nagy múltú tanszék mutatkozik be a jeles évfordulóhoz kapcsolódva, amely a legjobbak közé tartozik. Nemcsak egy tanszék történetét ismerték meg a résztvevők, hanem a sokrétű oktatási tevékenységét és a sokfelé tekintő kutatását is. „Nem ismerjük egymást és nagyon jó, ha ezen változtatunk”, hangsúlyozta a dékán. Hozzátette: Igazán kiemelkedő, hogy a múlt századelőn kidolgozott eljárás ma is magas hivatkozási számokat kap.
Az orvos- és az állatorvoslás történetében is példaértékű Magyary-Kossa Gyula pályája. Február 13-án, rá emlékezve, a karon tartja ülését a Magyar Orvostörténelmi Társaság.
Balázs Gusztáv felvételei
