Az élelmiszerágazat és a mezőgazdaság jövőjét érintő konzultációt tartottak a Szent István Egyetemen
A világ gyorsan változik, ennek következtében pedig változnak azok a kihívások is, amelyekkel a mezőgazdasági termelőknek és a társadalom egészének egyaránt szembe kell néznie. Ezeknek a folyton változó igényeknek és kihívásoknak megvitatására került sor az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által életre hívott nyilvános társadalmi konzultáción, melyen mintegy százan vettek részt az ország minden tájáról.
Az éghajlatváltozás, az Európai Unió tagországainak változó hozzáállása és elvárásai, a bizonytalan gazdasági környezet és a globális kereskedelem változásai mind befolyásolják a mezőgazdasági termelők mindennapi tevékenységét, a jogalkotók feladata pedig mindeközben az, hogy segítsék őket ezen hatások kezelésében, valamint, hogy közép- és hosszú távon jogi egyértelműséget és átláthatóságot biztosítsanak számukra. Az Európai Unió ezeknek a kihívásoknak a kezelésére hozta létre és hajtja végre a közös agrárpolitikát, és bár a 2020-ig tartó ciklus intézkedései még javában tartanak, már most szükség van arra, hogy az ezután következő időszakban esedékes módosításokról szó essen – hangzott el a Szent István Egyetem Rektori Dísztermében megrendezett nyilvános konzultáción, február 8-án. Amint azt dr. Helyes Lajos tudományos rektorhelyettes köszöntő szavaiban is kiemelte, igen kedvező, hogy a konzultációnak a Szent István Egyetem adhatott helyet, hiszen annak nyolc kara az agrárágazat szinte minden szegmensét lefedi.
A közös agrárpolitikával kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2020-tól kezdődő új ciklusban többek között erősíteni kell a kutatás és az innováció szerepét és a vidéki térségek versenyképességét. Továbbá fejleszteni kell a támogatások elosztásának igazságosságán, fel kell készülni az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés okozta problémák megfelelő kezelésére, valamint ki kell dolgozni az állategészségügyi és élelmiszerhulladékokkal kapcsolatos problémakör megoldását és a nemzedékek közti hatékonyabb tudástranszfer alappilléreit is. Emellett a jelenlegi tervek szerint egyszerűbb és rugalmasabb keretek között kerül majd sor azoknak a részletes intézkedéseknek a meghatározására, amelyek az uniós szinten elfogadott célkitűzések elérését szolgálják.
Amint az a nyilvános vitán elhangzott, az élelmiszerellátás biztosítása érdekében a közvetlen kifizetések szerepe az új ciklusban is alapvető fontosságú kell, hogy maradjon, emellett pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a modern technológia és a digitális eszközök használatára. Számos kiaknázatlan lehetőség rejlik még például a Sentinel műholdak által gyűjtött, szabadon hozzáférhető adatokban is, melyeket a gazdálkodók a későbbiekben a földek állapotfelmérésére is használhatnának.
Az elkövetkező hónapok során párhuzamosan fognak folyni a jövőbeli szakpolitika konkrét célkitűzéseire, felépítésére és kialakítására irányuló tárgyalások és munkálatok, valamint a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó munka. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó, 2018 májusára várható bizottsági javaslat ismertetését követően a jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó jogalkotási javaslatok a tervek szerint 2018 nyarára készülhetnek el.
A nyilvános konzultáció az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Europe Direct Tájékoztató Központ – Pest Megye, a Szent István Egyetem, valamint a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében valósult meg.
