Gödöllői Gazdanap: Együttműködést követel az aszály
A hazánkban 617 ezer hektáron vetett napraforgó felét takarították be a mai napig és két tonnás termésátlag várható. Az egymillió 144 ezer hektáron termesztett kukorica 9 százalékát vágták le, s ezen a területen 3,5 tonna/ha az átlagtermés. Az ország belső kukorica felhasználása 4 millió tonna körüli, mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szeptember 11-én a Szent István Egyetem szántóföldi bemutatóján.
A több kontinenst sújtó szárazság és a hazai gyenge termés következtében az élelmiszerárak emelkedésével kell számolni, fejtette ki az államtitkár a gazdanapon. Az ország bruttó hazai terméke az idei második negyedévet nézve 1,2-1,3 százalékos csökkenést mutat a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A mezőgazdaság teljesítménye a rekordhozamokat produkáló múlt évvel összehasonlítva 10,4 százalékkal esett vissza. A gazdálkodókat ért aszálykárok enyhítésére a kormány 8,3 milliárd forintos alapot különített el. Segíthet a gazdálkodóknak a nemzeti költségvetési támogatások előrehozása, bizonyos kereteinek növelése. Kedvezményes hitellel is szeretnék támogatni a bajbajutott gazdálkodókat, elsősorban a takarmányvásárlásban.
A káposztarepce vetési szándéka 230 ezer hektár, ennek a 42 százaléka van már elvetve. De nagy a bizonytalanság, hiszen az időjárási helyzet hasonló a múlt évihez.
Az államtitkár arra is kitért, hogy az EU-ban hajrájához érkezik a 2014-20 közötti időszakra vonatkozó közös agrárpolitika vitája. Hazánk ebben a többi között arra törekszik, hogy az uniós forrásokból való részesedésünk arányát megőrizzük – ez versenyképességünk megtartásának is feltétele – emellett az állattenyésztési támogatások lehetőleg bővüljenek, de semmiképp ne csökkenjenek.
A GAK Kft. és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézete által szervezett Növénytermesztési aktualitások című gazdanap megnyitóján dr. Gyuricza Csaba, a kar dékánja elmondta, hogy az aszály miatt a következő év(ek)ben 400 milliárd forint fog hiányozni a mezőgazdaságból. Hangsúlyozta, hogy a természeti csapásra már akkor el kellett volna kezdeni a felkészülést, amikor 2010-ben a sok csapadék okozott gondot. Ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy lévén a talaj a legfőbb víztároló közeg, számos kihasználatlan lehetőség rejtőzik az agrotechnikában.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára előadásában elmondta: a gabonatermesztőknek most kell először igazán elgondolkozniuk azon, hogy segíteni kell a hazai állattenyésztőknek, ha azok ugyanazon vagy majdnem ugyanazon az áron szeretnének takarmányt vásárolni, mint amennyiért exportálni lehet a terményt. Ha az áru kikerül az országból, azt nagyon nehéz lesz visszahozni, csak felárral lehet beszerezni. Az állattenyésztés közismerten nem a legerősebb láncszeme a vertikumnak. A gabonatermesztőknek meg kell mutatniuk, hogy jövőre is szeretnének eladni a hazai állattenyésztőknek. Legnagyobb felvevőpiacuk ugyanis ez. Fontos, hogy vevőik túléljék a szezont. Nagy segítség lenne számukra, ha bármilyen áron, de a takarmányalapjuk meglenne. Várható, hogy az élelmiszerárak drasztikusan emelkedni fognak, jó lenne, ha minél több állattenyésztő meg tudná tartani az állatállományát. Szükség lesz a húsra. Jobban jár, aki, ha csökkenti is termelését, de megőrzi az állatállományát.
Dr. Birkás Márta, a Növénytermesztési Intézet egyetemi tanára Mentsük a menthetőt címmel a kárenyhítő talajművelési fogásokra hívta fel a gazdák figyelmét.
A program a kukorica, napraforgó és cirok fajták, a különböző növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási technológiák valamint a fás- és lágyszárú energianövények termesztésének a bemutatóival folytatódott.
A gazdanapon Petőházi Tamás bejelentette, hogy a GOSZ a SZIE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában az ősszel 30 búzafajta vetésével indít posztregisztrációs kísérletet. Az egyetem és a GOSZ együttműködésének jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2004-ben alakult civil szakmai érdekképviselet közel 3000 tagja 1,5 millió hektár szántóföldön termeszt növényt.
Balázs Gusztáv felvételei a galériában láthatóak