“Kertek, földi egek – könyvtári esték “

Programunk első vendége az idei tanévben dr. Jámbor Imre egyetemi tanár, tájépítész volt 2017. szeptember 20-án. Pályájának főbb állomásai köré szervezte előadását professzor úr Epizódok 1956-2017 címmel. Elsőként az egyetemi éveiről hallottunk, a neves tanárelődökről, akik meghatározóak voltak mind emberileg, mind szakmailag számára: Ormos Imre, Mőcsényi Mihály, Dalányi László, Probocskai Endre. Szóba került a Főiskola Irodalmi Színpada, melynek oszlopos tagja volt. Az Irodalmi Színpad működésének színvonalát jelzi, hogy Nagy László Menyegző című versével az 1968-as Ki mit tud? döntőjét megnyerték és országos népszerűségre tettek szert. Majd szívének kedves és a szakmai életúton jelentős tervek kerültek szóba, mint például a Parc de la Villette tervpályázata 1983-ból, vagy a siófoki, a Vasútállomás előtti Millennium park, melynek rendezése 1994-ben történt meg. Oktatói munkájának szakaszait felvillantva kiderült, hogy milyen sokat jelent egy külföldi tanulmányút, hogyan honosodik meg egy terminus technicus – professzor úr esetében a szabadtér kifejezés. Megtudtuk, milyen sokféle tantárgyat tanított, hogyan szervezte a Tájépítészeti Kar képzéseit és alapított 4D szakmai folyóiratot. Vonzódása a kertművészet iránt a kezdetektől létezett, de tanítani és elmélyedni benne nyugdíjasként nyílt lehetősége a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Végezetül Nebbien Városliget tervéről beszélgettünk, az első városi népkertnek és tervének jelentőségéről.

Következő vendégünk dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár, kertészmérnök volt 2017. október 20-án. Professzor úr előadásának témája a kínai cseresznyetermesztés fejlesztése köré szerveződött, amivel csaknem 25 éve foglalkozik. Természetesen szó esett az előzményekről: a tanulás éveiről és a felejthetetlen egyetemi emlékekről is. Érdekes volt megtudni, hogy professzor úr jelentkezését a Kertészeti Főiskolára az Irodalmi Színpad sikeres működése motiválta, népi mesemondóként is közreműködött a kultúra terén. Mint megtudtuk, a kínai kertészeti projekt gyakorlatilag karitatív tevékenységnek indult dr. Faust Miklós, magyar származású amerikai professzor támogatásával (USDA Beltsville Agricultural Research Center Food Quality Laboratory), akivel együtt mérték fel a cseresznyetermelés lehetőségeit 1994-1998-ban. Professzor úr bemutatta a területet a hallgatóságnak: Kína Shaanxi tartományát Xian székhellyel. Hatalmas népességgel rendelkező, több éghajlati területet is magába foglaló tartományról van szó. A magyar sajmagra alapozva ma már évi 4 millió oltványt állítanak itt elő. A yanglingi Northwest Agricultural and Forestry University és a Sanlian Fruits Co Ltd partnerek a mai napig a kutatásban, például olyan koronaformák kialakításának kipróbálására, amire itthon nem nyílt lehetőség. Megtudtuk, hogy a kínai cseresznye a világ legdrágább cseresznyéje, és a hatalmas országban van rá piacképes kereslet. Turizmussal és vendéglátással is összekötik az értékesítést, a cseresznye ünnepet és a szedd magad programokat is kihasználva. A kínai projekt folytatódik, a módszereket és a magyar sajmeggy alanyt Kína Shaanxi tartományában különböző termőhelyi viszonyok között (Huang-ho löszvidék, szubtrópusi területek, Belső Mongólia, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület) kísérleti ültetvényekben értékelik oktatóink professzor úr vezetésével.

Professzor urak közvetlen, színes előadásmódja, a témák érdekessége mind hozzájárult ahhoz, hogy az est jól sikerüljön.

Köszönjük a megtisztelő részvételt mind az előadók mind a hallgatóság részéről!

Darabosné Maczkó Beáta