A korszak jelentős búzanemesítőjére emlékeztek Szegeden
Születésének 90. évfordulóján, február 10-én, egykori munkahelyén, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. központjában munkatársai, tanítványai és a családtagok emlékeztek meg dr. Barabás Zoltánról, a korszak jelentős búzanemesítőjéről.
A bensőséges hangulatú ünnepség dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató igazgatójának köszöntő szavaival kezdődött, majd dr. Matuz János, az intézet korábbi vezetője ismertette dr. Barabás Zoltán életútját.
Dr. Barabás Zoltán 1948-ban végzett az Agrártudományi Egyetemen. 1959-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot, a martonvásári kutatóintézetben töltött évek után 1969-től 1990-ig volt a Gabonatermesztési Kutatóintézet búzaprogramjának vezetője. Az évek során tizennyolc búzafajta előállításában vett részt. 1973-ban alapította és haláláig szerkesztette a Cereal Research Communications című szakfolyóiratot, számos előadást tartott és száznál több publikációja jelent meg. Egyik főszerkesztője volt a Magyarország Kultúrflórája című nagyszabású vállalkozásnak és ő szerkesztette a Búzatermesztés kézikönyve című munkát, ami a mai napig nagy jelentőségű. 1980-ban szerezte meg a nagydoktori fokozatot, 1985-től az MTA levelező tagja volt. Igen jelentős volt tudományszervező tevékenysége, a magyar mezőgazdasági kutatás megújulásért végzett munkássága is.
Dr. Falusi János a hibrid búza és árpa akkori és mai jelentőségéről beszélt előadásában, dr. Purnhauser László pedig tanítványként és kollégaként emlékezett vissza dr. Barabás Zoltánra. Mint mondta, olyan ember volt, aki szenvedélyesen kereste az igazságot, a dolgok mélyebb értelmét.
Dr. Pauk János dr. Barabás Zoltánnak a hazai növényi biotechnológiai kutatásokban végzett úttörő munkásságát ismertette, dr. Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója pedig szakmai és családi emlékeket elevenített fel apósáról, dr. Barabás Zoltánról.
Kép és szöveg: Radó Gábor