Kutatásokkal a fenntartható gyepekért

2018-10-31 15:03
A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem és az MTA kutatói hazai gyepeken vizsgálták a legeltetés hatásait. Az Ecology and Evolution című nívós ökológiai szaklapban publikált eredmények szerint a löszgyepek különösen érzékenyek a túllegeltetésre. A kutatásban Dr. Penksza Károly, a SZIE Növénytani és Ökofiziológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára is részt vett.

A természetvédelem egyik központi fogalma a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás, mely alatt leggyakrabban azt értjük, hogy egy adott területen hány faj fordul elő és azok milyen tömegesek, de emellett az is érdekes kérdés, hogy egyes növényfajok egymáshoz képest milyen arányban vannak jelen és milyen szerepet töltenek be egy adott növényközösség életében.

A kutatók most különböző típusú füves területeket, gyepeket vizsgáltak 73 magyarországi helyszínen – többek közöt Tihany, Csákvár, Hortobágy és Kunmadaras környékén. A gyepek a talajjellemzők és a vízellátottság alapján négy eltérő típusba voltak sorolhatók: rövid füvű szikes gyepek, löszgyepek, nedves szikes gyepek és nem szikes nedves gyepek. A kutatási helyszínek abban is különböztek, hogy mennyire volt intenzív a rajtuk folyó legeltetés, tehát hány húshasznú szarvasmarha (a legtöbb esetben magyar szürke szarvasmarha) tartózkodott a vizsgált időszakban a legelőn. Intenzitás szerint négy kategóriába sorolták a gyepeket: kismértékben (<1 szarvasmarha/hektár), köztes mértékben (1-2,5) valamint nagymértékben legeltetett (3-8), illetve erősen túllegeltetett (≥ 20 szarvasmarha/ha) területekre.

A Török Péter által vezetett kutatás során statisztikai módszerekkel alátámasztva sikerült kimutatni, hogy a legelés intenzitásának a legelők biológiai sokféleségére gyakorolt hatása erőteljesen függ a vizsgált gyepek típusától. A négy gyeptípus közül a löszgyepek kiemelkedően változatosak mind a növényfajok, mind az általuk betöltött funkciók száma szempontjából. Az adatokat elemezve kiderült, hogy a löszgyepek reagáltak a legérzékenyebben a legelési intenzitás növekedésére, már kismértékű növekedés is jelentősen csökkentette a gyepekre jellemző biológiai sokféleséget. Emiatt nagy körültekintést igényel a kezelésük tervezése. Ezen eredményeket közvetlenül fel lehet használni a fenntartható gyephasznosítás tervezése során, például amikor a nemzeti parkok szakemberei megtervezik egy-egy védett gyepterület rövid- vagy hosszútávú kezelését.

Forrás: unideb.hu