Kutatóegyetemi cím, 19 fős MAB - megszavazták a módosításokat
203 igen, 147 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés november 23-án a felsőoktatási törvény módosítását. A megváltozott jogszabály lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetté való átsorolását, a Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím és a kutatóegyetemi státusz elnyerését. A módosítás szerint csökken a Magyar Akkreditációs Bizottság létszáma, módosul a doktori fokozat megszerzésének körülménye, illetve nő az államilag támogatott félévek száma a fogyatékkal élő hallgatók esetében - írja az MTI alapján az origo.hu.
A felsőoktatási törvénymódosítás szerint vállalkozói közintézeti besorolást akkor kezdeményezhet a fenntartójánál egy költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, ha az, és annak jogi személyiségű szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, több mint hatvan napja lejárt esedékességű adósságállománya nincs. Az átsorolással egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni.
A jogszabály szerint az egészségügyi felsőoktatási intézmény a kutatási, képzési feladatainak ellátása érdekében, az intézmény részeként, vagy elkülönített szervezet keretében egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult.
Kutatóegyetemi státuszt kaphat az az intézmény, amely jelentős teljesítményt nyújt a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés és innováció területén, és ezeket az eredményeket az oktatásba közvetíti, kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint a kutatás és a képzés területén is kiterjedt nemzetközi együttműködésekkel rendelkezik.
Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat a miniszter pályázat útján annak a tehetséggondozásban kiemelkedő intézménynek, amely elsődleges feladatának tekinti a tudásalapú elitképzést, rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel.
A jogszabály szerint egy hallgató maximum 12 félévig vehet részt államilag támogatott képzésben, míg a fogyatékkal élő hallgatók támogatott képzési ideje négy félévvel megnövelhető.
A doktorjelöltek képzését is érinti a módosítás, amely szerint doktorjelölt a jövőben az is lehet, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.
Változik továbbá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság létszáma és munkája. A jövőben az intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként értékelni kell. Az értékelésnek ki kell térnie a fent említett területek személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, illetve ezek érdekében tett intézményi fejlesztések értékelésére.
A módosítás kitér rá, hogy a jelenlegi 29 fő helyett 19 tagja legyen az akkreditációs bizottságnak. Ide 11 tagot - köztük egy nemzetközi szakértőt - a rektori konferencia, három tagot az Akadémia és a kutatóintézetek, kettőt a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács és egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság delegál. Nem lehet a bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő.
Forrás: Origo, MTI