II. HTDK Parlament Gödöllőn – a határon túli diákköri tevékenységért
A Szent István Egyetem gödöllői központja adott otthont július 2-4-ig a II. HTDK (TDK Határok Nélkül) Parlamentnek. A fórumra mintegy száz résztvevő érkezett Szlovákiából, Romániából, Szerbiából és Ukrajnából, köztük számosan egyetemünk partnerei a Kárpát-medencei képzésekben.
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a Magyar Rektori Konferencia 2010-ben és 2011-ben megállapodásokat kötött a határon túli hallgatók és oktatók tudományos diákköri tevékenységben történő részvételének előmozdítására, kiszélesítésére. Az elmúlt években ezen megállapodások mentén létrejött a TDK Határok Nélkül Program (HTDK), amelynek célja a korábbi megállapodásokban foglaltak támogatása, szükség esetén irányítása és koordinációja.
A HTDK Program keretében két évvel ezelőtt Debrecenben szervezték meg a „HTDK Parlamentet", ahol a TDK mozgalomba bekapcsolódó határon túli intézmények, diákszervezetek képviselői gyűltek össze, hogy megfogalmazzák aktuális problémáikat és kijelöljék a következő években elvégzendő feladataikat. A program rendkívül sikeres volt és megszületett folytatásának igénye is. A HTDK Parlament második, gödöllői rendezvényén megújították a 2010-ben és 2011-ben aláírt határon túli szerződéseket.
A fórum nyitó napján dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, dr. Tőzsér János, a házigazda egyetem rektora és Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket.
Magyar Ferenc, a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója, a külhoni képzések koordinátora „Szent István Egyetem – 25 év a külhoni magyar felsőoktatásban” címmel tartott előadást.
Felidézte, hogy 1990-ben 37 erdélyi és 17 kárpátaljai fiatal kezdte meg tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tőkés László püspök javaslatára az 1991/92-es tanévtől kihelyezett képzési formában folytatódtak a képzések a „jóindulatú agyelszívás” elkerülésére. A felsőoktatás mellett több éven keresztül szervezett kihelyezett, kéthetes tanfolyamok sorozata zajlott Csíkszeredában, Királyhelmecen, Nagybaktán, Lendván, Zentán annak érdekében, hogy az ottani magyar agrárszakemberek anyanyelvükön szerezzenek új, korszerű ismereteket az állattenyésztés, a növénytermesztés, a növényvédelem és az agrárgazdaságtan területén. Mindezt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány szervezte.
Az első 15 év mérlege számokban (Csíkszereda, Nyárádszereda, Beregszász és Zenta tekintetében): 1645 felvett hallgató, 1249 kiadott diploma, több mint 400 oktatott tárgy, 477 magyarországi oktató és szervező, 203 külhoni konzulens, 17 sikeres doktori védés; közel 130 ezer konzultációs óra. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működésének elindulásával 2006-ban lezárult székelyföldi korszakról Vinczeffy Zsolt élvezetes stílusban megírt, dokumentumokkal gazdagon illusztrált kötetben adott számot.
Az újrakezdésig csak öt évet kellett várni. Igényként merült el ugyanis az erdélyi magyar anyanyelvű felsőoktatás oktatói bázisának megerősítése. 2011-ben a Regionális Tudományok Doktori Iskola csíkszeredai kihelyezett képzésén, 10 hallgatóval elindult a doktori képzés. Az első sikeres munkahelyi vita idén júniusban zajlott le és további 3-4 doktorandusz érkezett el ennek a küszöbéhez.
A szülőföldön elérhető magyar nyelvű mesterképzéshez is jelentősen hozzájárult a Szent István Egyetem azzal, hogy 2012-ben elkezdődött a vidékfejlesztési agrármérnök MSc képzés Hargita megye székhelyén.
Az első két évfolyamon 30-30, majd évfolyamonként 40 hallgató kezdte meg tanulmányait, s eddig 65-en szereztek diplomát. Kétszer rendeztek Csíkszeredában kihelyezett TDK konferenciát.
A Nemzeti Tehetség Program keretében az egyetem a térségi partnereivel - Sapientia EMTE, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány - sikeres pályázatot készített, több száz egyetemistát, középiskolás diákot, magyarországi és külhoni oktatót valamint tehetséggondozással foglalkozó szakembert vont be a munkába és 6 kiadványt jelentett meg.
A sikeres pályázatok közé tartozó Kreatív fiatalok - innovatív vidék projekt megvalósítása során 15-15 gödöllői és székelyföldi egyetemi hallgató párokat alkotva dolgozott fel székelyföldi jó gyakorlatokat és készített ezekből prezentációkat és publikációkat.
A 2013-as Kutatók Éjszakáján 28 székelyföldi egyetemi hallgató és oktató a Sapientia EMTE Élelmiszertudományi és Biomérnöki Tanszékéről volt Gödöllőn a SZIE vendége. Ezt a programot idén közös pályázatból újra megszervezik.
Pro Scientia Ruralis címmel Romániában bejegyzett on-line tudományos folyóiratot indítottak 2016 januárjában, amely publikációs lehetőség a Kárpát-medencei fiatalok és tanáraik számára. (www.psr.pahru.ro)
A határon túli kapcsolatok jelentősen elősegítik a Szent István Egyetem azon céljának elérését, hogy Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztési tudásközponttá váljon.
A magyar kormány a Szent István Egyetem részéről Kárpátalján kertészmérnöki BSc, mezőgazdasági mérnöki BSC valamint mezőgazdaság és élelmiszeripari gépészmérnöki BSc, Felvidéken kertészmérnöki BSc és mezőgazdasági mérnöki BSc, Vajdaságban kertészmérnöki BSc és mezőgazdasági mérnöki BSc, Erdélyben vidékfejlesztési agrármérnöki MSc és vadgazda mérnöki MSc szakok oktatását támogatja a jövőben.
Magyar Ferenc tájékoztatást adott a Székelyföldi Agrárinnovációs Centrum tevékenységéről, felvázolta az agrár- és vidékfejlesztési tudástranszfer hálózat modelljét továbbá a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ célját, szerepét és eddigi eredményeit.
A II. HTDK hétfői záró napján a határon túli szerződések megújítása előtt Kádár Zoltán, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kabinetfőnöke a következő gondolatokkal köszöntötte a résztvevőket.
„Nagyon fontos mérföldkő ez a mai alkalom azon az úton, ami a magyarság egységének megteremtéséhez vezet. Mi magyarok minden időkben tudtuk, hogy összetartozunk. Ez az érzés kötött össze bennünket évszázadokon át. A magyar egység azonban nem mindig és minden időkben létezett, hanem csak akkor, amikor ennek a kereteit meg tudtuk teremteni. Voltak időszakok, amikor ez még csak szóba sem kerülhetett, a rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget, hogy megkezdjük az ezzel kapcsolatos munkát. A 2010-es politikai irányváltással pedig valódi építkezés indult el annak érdekében, hogy az egységet minden szinten megvalósítsuk. Ma még nem mondhatjuk azt, hogy már az út végén vagyunk. Sokkal inkább egy folyamat zajlik, amelynek során fokozatosan haladunk a magyarság teljes újraegyesítése felé.
Első lépésként megteremtettük a lehetőséget a magyar állampolgárság egyszerűsített eljárásban történő megszerzéséhez, ezzel pedig a magyarság közjogi egységét valósítottuk meg. Azóta több, mint 810 ezren kérvényezték ilyen módon a magyar állampolgárságot, és több, mint 770 ezren tették le az esküt.
Célunk, hogy 2018-ra 1 millió új állampolgár legyen. Emellett más eszközökkel is haladunk a magyarság egyesítésének útján: folyamatosan dolgozunk azon, hogy újabb szakterületek horizontját tágítsuk ki. Óriási megerősítést jelent számunkra, hogy azt látjuk, a társadalom, a különböző intézmények és szervezetek nem várnak ránk, hanem maguk kezdenek neki a magyarság integrációjának a legkülönfélébb területeken.
A TDK Határok Nélkül Program arra vállalkozott, hogy megszervezi a külhoni magyarok részvételét a tudományos utánpótlás legfontosabb rendezvényén, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A határon túli magyar egyetemek és főiskolák ennek a munkának köszönhetően 2015-ben már második alkalommal voltak jelen a rendezvényen: hallgatóik előadóként, oktatóik pedig zsűritagként vagy konzulensként. Ez a munka azonban többet jelent egy verseny határokon túlra való kiterjesztésénél. Valójában a külhoni magyar tudományosságnak a magyar tudományosságba való bekapcsolása, egy egységes Kárpát-medencei tudományos tér létrehozása zajlik.
Az esemény során a résztvevők ugyanis nemcsak bemutathatják saját dolgozatukat, hanem megismerhetik egymás kutatási eredményeit is. S ami a legfontosabb: megismerhetik egymást. Az így kialakult kapcsolatok segítenek legyőzni a tudományos műhelyek közötti távolságokat, s egyben a magyar közösségek közötti kilométereket is. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik mindezt lehetővé tették: az OTDT vezetésének, valamint a határon túli magyar tudományos diákkörök létrehozóinak és működtetőinek.
Az egység nagyon fontos jellemvonása az, hogy benne a részek eltérőek lehetnek, más-más feladatot láthatnak el, de mindenképpen egyenrangúak maradnak. A határon túli magyarság bevonása kapcsán is figyelnünk kell arra, hogy partnerséget és ne alá-fölérendeltségi viszonyt alakítsunk ki. Éppen ezért hangsúlyos eredménye az Önök együttműködésének az is, hogy általa a külhoniak egyenrangú félként válnak a magyar tudományos diákköri struktúra részévé: az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a kárpátaljai diákok a magyarországiakkal azonos feltételekkel vehetnek részt a megmérettetésben, a külhoni magyar tudományos élet nagy nevei teljes értékű bírálóként értékelik a dolgozatokat. Az egységesítés eddigi legjelentősebb lépése azonban az, hogy a tavalyi OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciója Kolozsváron került megrendezésre, így a külhoni és anyaországi diákok először mérhették össze erejüket egy határon túli egyetemen.
A mostani HTDK Parlament során az egyes Kárpát-medencei magyar régiók képviselőinek lehetősége volt arra, hogy megvitassák az eddigi tapasztalatokat, ma pedig a megkezdett folyamatnak a folytatásáról állapodnak meg itt, Gödöllőn. Bízom abban, hogy az együttműködés a jövőben is gyümölcsözőnek bizonyul, a TDK Határok Nélkül Programra pedig a jövőben is számíthatunk közös célunk elérésében: a magyar nemzet teljes egységének megteremtésében.”
Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora mint a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke osztotta meg gondolatait a fórummal abból az aspektusból, hogy a határon túli hallgatók és oktatók tudományos diákköri tevékenységben történő részvétele miként szolgálja a magyar érdekeket és a magyar-magyar kapcsolatok ápolását. Kifejtette, hogy a tdk hazai rendszere az elmúlt 60 évben alapvetően érvényes célokat tűzött ki és azok teljesítése sem maradt el. A diáktudományos mozgalomra/munkára egyaránt jellemző a verseny és az együttműködésre való képesség.
A professzor beszélt a tehetséggondozás változó funkciójáról. A felsőoktatás tömegesedésének az lett a következménye, hogy a tehetség kiválasztására már az intézmények falai között kerül sor a tanulmányok ideje alatt. A globalizáció bontja a határokat. Az ELTE gyakorló iskolái között a Radnóti Gimnázium Magyarország második legjobb középiskolája. A végzős osztályokban tanulók 72 százaléka jelentkezett külföldi intézménybe, közülük 35 százalék „lábon elkelt”, azaz állami ösztöndíjjal tanulhatnak tovább. A hazai egyetemek előtt az a feladat áll, hogy bizonyítsák, át tudják adni a tudást, és képesek megtalálni azokat a tehetséges hallgatókat, akikkel pótolhatók a külföldön tovább tanulók.
Befejezésül a tanácskozást dr. Bódis József, az MRK elnöke nevében is köszöntő rektor a tdk mozgalmat a magyar tudományosság letéteményesének nevezte.