Oktatóteremmel gazdagodott a Budai Campus
A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. 13 éve (ez esetben szerencsés a szám) kötött együttműködési megállapodást. Október 11-én újabb mérföldkőhöz érkezett a két szervezet, mivel egy modern oktatótermet adtak át a Budai Campuson, amely a SPAR 4,5 millió forintos támogatásából újult meg, alakult át.
Az Élelmiszertudományi Kar és a SPAR együttműködése az elmúlt csaknem másfél évtizedben – mondhatni – lépésről lépésre bontakozott ki, és fejlődött folyamatosan, jelentette be Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyen a termet hivatalosan átadták a hallgatóknak, oktatóknak. Az elmúlt időszakban az oktatási intézmény és a nagyvállalat számos közös innovatív kezdeményezést valósított meg, többek között az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerek nyomon követhetősége területén.
Ünnepi pillanatokban csak gratulálni lehet a két intézménynek, jelentette ki Dr. Nagy István földművelésügyi miniszterhelyettes. A kormány az élelmiszeripart stratégiai ágazatnak tekinti. Élelmiszer-feldolgozás nélkül nincs életképes mezőgazdaság, mezőgazdaság nélkül pedig nincs élhető vidék. Nemzeti érdek, hogy képesek legyünk a lakosság biztonságos, jó minőségű, egészséges élelmiszerrel történő ellátását a lehető legnagyobb mértékben hazai forrásokból biztosítani. Ehhez szakértelmünk felhasználásával úgy kell legésszerűbben kiaknáznunk a rendelkezésre álló erőforrásainkat, hogy – az ezek részét képező – ökológiai adottságainkat ne károsítsuk, hanem egyidejűleg megőrizzük, és biztosítsuk a gazdasági növekedés, a környezet megőrzése és a társadalmi szempontok, pl. megfelelő foglalkoztatottság összehangolására épülő fenntartható fejlődést.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése szerint 2050-re a Föld lakossága eléri a 9 milliárd főt, így az élelmiszer iránti igény 70 százalékkal nő, miközben a termőföld nagysága 30, az édesvízkészlet pedig 40 százalékkal lesz kevesebb. A megoldás nyitja az egyetemekben, a kutatóközpontokban rejlik. A jövő agráriumának sikere az oktatás, a kutatás és a gyakorlat összhangjában születik meg, ezért is fontos, hogy a felsőoktatásban egyre erősödik a duális képzés. Ez a képzési forma szintén a jövő sikerének záloga, mivel ennek keretében az elméleti és a gyakorlati tudás megszerzése egyszerre történik. Példaértékű az egyetem és a SPAR együttműködése, hiszen a modern oktatóteremben már válaszokat kapnak a hallgatók az új kihívásokra is, mondta végezetül a miniszterhelyettes.
Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) arról beszélt, hogy a duális képzés fejlődésével az elméleti és a gyakorlati képzés összhangja valósul meg. A duális képzéssel a gazdaság igényeit szolgáljuk ki, és jó dolog, ha a kereslet-kínálat egymásra talál. A duális képzés személyi, tárgyi feltételeit is biztosítani kell ahhoz, hogy a gazdasági szereplők igényeit maradéktalanul kiszolgálják, s ha a gazdasági szereplő is segít a megfelelő körülmények kialakításában, akkor olyan tanműhelyek jönnek létre, mint itt és most a Budai Campuson, s ahol a felkészülés teljes értékű lehet. A minőségi képzés kialakításához nyújtanak segítséget ezek a beruházások, hiszen ebben a teremben a közép- és a felsőfokú képzés is összekapcsolható.
Dr. Tőzsér János rektor (SZIE) emlékeztetett arra, hogy 13 évvel ezelőtt felismerte a két fél, hogy az együttműködésük szükségszerű, hiszen az egyetemen a tudás, a nagyvállalatnál a szakértelem van jelen. Mindehhez pedig nagyfokú bizalom párosult, így az elmúlt időszakban lépésről lépésre fejlődött az együttműködés, amely a duális képzés elindításában teljesedett ki. Az élelmiszerkereskedelmi terem felújításával, átadásával az egyetem fizikai és szellemi műhellyel gazdagodott, ahol XXI. századi körülmények között folyhat az oktatás. Közös érdekünk, hogy a hallgatóink magas szintű, versenyképes tudással lépjenek ki a munkaerőpiacra. Az egyetemen elkötelezetten, kemény munkával dolgoznak tovább a hazai élelmiszeripar fejlesztéséért, és arra törekszenek, hogy felkészült munkaerőt bocsássanak ki az egyetem padjaiból. Mindehhez nagy segítséget nyújt a duális képzés, ahol a részt vevő hallgatók valós munkakörülmények között sajátíthatják el a gyakorlati ismereteket. E mellett nagyon fontosak azok az intézmény falain belül megvalósult fejlesztések, mint például a SPAR terem, ahol modern eszközök segítik a hallgatókat az ismereteik bővítésében.
Dr. Palkovics László rektorhelyettes (SZIE) köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során a magyar élelmiszergazdaságban működő vállalkozások részéről határozott és egyértelmű igény jelent meg olyan szakemberek képzése iránt, akik komplex, élelmiszermérnöki és kereskedelmi ismereteik birtokában szervezik és irányítják a termékpályán jelentkező értékesítési folyamatokat. Az Élelmiszertudományi Kar Magyarország egyetlen olyan felsőoktatási szervezeti egysége, amely átfogja az élelmiszermérnök-képzés és a szakmai életút egészét. Évtizedek óta szoros kapcsolatban áll a magyar élelmiszerlánc valamennyi szegmensével, folyamatosan figyeli a versenyszféra visszajelzéseit a karon végzett hallgatók létszámára és felkészültségére vonatkozóan. Ezekből a visszajelzésekből egyértelművé vált, hogy jelentős munkaerő-piaci igény van olyan szakemberekre, akik az élelmiszermérnöki alapismereteiken felül rendelkeznek kereskedelmi ismeretekkel is. Válaszként indították el 2014 szeptemberében az Élelmiszergazdasági Tanszéken az élelmiszerkereskedelmi szakirányt, az élelmiszermérnök BSc képzés keretén belül.
A képzés során az elméleti ismeretek átadását a témakörben jelentős hazai és nemzetközi kutatásokat folytató, tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók végzik, a gyakorlati fázist pedig élelmiszeripari és kereskedelmi vállalkozások segítségével valósítják meg, koncentrálva a gyakorlatban jelentkező menedzseri, vezetői döntés-előkészítési és döntési helyzeteket modellező feladatok megoldására. A magyar nemzetgazdaság egészében kiemelkedő fontosságú az élelmiszerlánc. A Földművelésügyi Minisztérium stratégiai terve szerint 2020-ra sikerül elérni az önellátás 150 százalékra történő emelkedését, az élelmiszerek belföldi forgalmazásának 20 százalékos növekedését, valamint a közvetlen élelmiszer-értékesítés 25 százalékos emelkedését. Ehhez azonban olyan élelmiszermérnök-szakemberekre van szükség, akik képesek az élelmiszerláncban végbemenő kereskedelmi folyamatok áttekintésére, irányítására. Az ő képzésüket szolgálja a most elkészült oktatóterem, ahol korszerű berendezések, digitális eszközök segítségével a tanárok még színvonalasabb oktatást biztosíthatnak a hallgatóknak. S hogy ez sikerült, az egyetem vezetése hálás köszönetet mond a SPAR vezetőinek, köztük Tálos Szilviának és Lakos Zsanettnek, illetve a Campus részéről Fehér Orsolyának és Dr. Lakner Zoltánnak.
Horváth Zoltán, a SPAR cégvezetője 21 éve végzett az egyetemen, így az elmúlt évtizedekben megtapasztalta, hogy mennyire fontos diákként kapcsolatba kerülni a szakmával. Így sokkal könnyebb a nagybetűs életben elindulni, integrálódni, beilleszkedni, a szakmai életpályát felépíteni, vezetővé válni. A SPAR is a szakemberek által sikeres, hiszen Magyarország hatodik legnagyobb munkaadója a cég. A 13 ezer munkavállaló foglalkoztatása nagy felelősség, hiszen 13 ezer család megélhetéséről kell gondoskodni. A SPAR elkötelezett abban, hogy a hazai oktatási rendszer a valós piaci igényeknek megfelelő tudást biztosítson a fiataloknak, ezért elsők között csatlakoztak a duális főiskolai, egyetemi képzéshez. Számukra stratégiai fontosságú a szakember pályamodell bemutatása és népszerűsítése, valamint a leendő munkatársak felkészítése a valós vállalati elvárásokra. Ezzel egyébként a kereskedelmi szektorban tapasztalható szakemberhiányt is mérséklik. Az egyetemmel hosszú évekre visszanyúlik a kapcsolatuk, ezért is döntöttek a SPAR oktatóterem kialakításáról. S itt nem ér véget az ilyen jellegű együttműködés, mert a cégvezető nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy akár egy egész épületet felújítsanak a Campuson annak érdekében, hogy a jövőbeni hallgatók az intézmény falain belül is még korszerűbb körülmények között tanulhassanak.
Az ünnepélyes átadás után az egyetem Érzékszervi Laborjában egy rendhagyó órán steaksütési gyakorlatot, illetve a húsbiztonsággal, kereskedelemmel, minőségellenőrzéssel kapcsolatos érdekességeket mutattak be dr. Friedrich László tanszékvezető, Horváth Ferenc, a Regnum Húsüzem és Oktatóközpont vezetője és az intézmény több hallgatója segítségével.
H. Gy.
