Őszi Kertészeti Napok – 22. alkalommal, Budán
Őszi Kertészeti Napokat rendeztek október 13-15. között a Szent István Egyetem Budai Campusán. A három napos program hagyomány, hiszen ennek keretében osztották ki a 22. Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Verseny díjait. A díjátadó ünnepségen jelen volt dr. Bálint György, akinek arany fokozatú díszoklevéllel köszönték meg az áldozatos és eredményes munkáját.
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, tartja a bölcs mondás. Ebből adódóan valóban csupa jó emberrel találkozhatott az a látogató, aki a Budai Campus virágkiállítására, virágkötészeti csodáira, a gombakiállításra volt kíváncsi. A virág látványa mellett sem éhen, sem szomjan nem maradt a vendég, mert forralt bort, töki pompost, házi rétest, sajtot, házi húskészítményeket, mézet, régi történelmi alma fajtákat és még sok más finomságot is vásárolhatott az arra megéhezett. Akár egész napos, igazi családi program volt bebarangolni a campus parkolóját és a K épület földszintjét, két emeletét. Azt is mondhatjuk, hogy virágba borult – no, nem az almafa, hanem – a campus, ami méltó módon hirdeti, hogy itt a kertészeti oktatás fellegvára található. A parkoló és a K épület minden zugában volt látnivaló, miként a díszteremben is, ahol nem győzött csodálkozni a halandó, hogy mi mindent lehet a virágokból alkotni. Egy szó, mint száz, olyan élményekkel telt meg az ember, ami sokáig ad erőt a mindennapok munkájához.
A szombat kiemelkedő eseménye a díszteremben zajlott, ahol a virágkötészeti versenyműveket is kiállították. Füzesi Melinda, másodéves doktorandusz hallgató köszöntötte a vendégeket, majd sorra szólította az ünnepség szónokait. Elsőként dr. Harangozó Tamást, a Földművelésügyi Minisztérium szakreferensét kérte fel köszöntője elmondására, aki – miután minden versenyen indulónak megköszönte részvételét – azt hangsúlyozta, hogy egy ilyen rendezvény megszervezése, lebonyolítása óriási munka. A 22. ilyen eredményhirdetés azonban jelzi, hogy a campuson továbbra is él az a szervezőerő, lelkesedés, szakma iránti elkötelezettség, amely életben tartja a rendezvényt. A Dísznövény és Dendrológiai Tanszéken egy olyan kis csapat dolgozik, amelyet dr. Komiszár Lajos tanár úr vezet és irányít, amely szinte apostola ennek az őszi rendezvénynek. Minden elismerés, köszönet és tisztelet kijár a tanár úrnak és a csapatának is. A tanár lelkesedése azonban mit sem érne a diákok nélkül. Örvendetes és jó érzés, hogy van utánpótlás, van érdeklődés a fiatalok részéről, szeretik a virágot és kreatívak, ahogy a versenyműveken is láthatjuk. A Földművelésügyi Minisztérium díját annak az iskolának, intézménynek ajánlotta fel, amely a legeredményesebben szerepelt az idei virágkötő versenyen.
Dr. Palkovics László rektorhelyettes házigazdaként köszöntötte a Dr. Radó Dezső nevével fémjelzett 22. Országos Ifjúsági Őszi Virágkötészeti verseny, valamint az 5. Virágos Ipar-, Képző-, Népművészeti és Kézműves Kamaratárlat, a 3. Iskolások Virágos Készítményei és Rajzai Verseny, az 1. Virágos Fotókiállítás, az 1. Műkedvelő és hivatásos Virágkötők, Virágos Készítményei Kiállítás, valamint a Budapesti Kertbarát Körök Őszi Kamara Kiállításának ünnepélyes eredményhirdetésen megjelenteket. A konferanszié által felsorolt események is jelzik, hogy mennyire gazdag program zajlik, kezdte mondandóját a rektorhelyettes. Az ősz a második tavasz, amikor a levelek virágokká változnak és láthatjuk, hogy milyen szép, napsütéses napra, melegre, őszi színekre, sárga és piros lombozatokra virradtunk.
Palkovics László külön köszöntötte Bálint Györgyöt, a kertészek kertészét és feleségét, Récsei Antóniát. Egy verseny mindig izgalommal jár, mert nem tudni, hogy ki lesz a győztes és kié a legszebb alkotás. Néhány számadattal is kiegészült a köszöntő: 16 versenyző indult négy kategóriában és 67-en neveztek a ráadás kategóriában.
A kategóriák pontozásos értékelésével kialakult összesített rangsor első helyezettje a verseny legrangosabb díját, az egyetem rektora által felajánlott „Dr. Radó Dezső Emlékdíjat” vehette át.
Radó Dezsőre szeretettel emlékeztek. Az emlékdíj névadója 1922-ben született és polihisztorként (közgazdász, kertészmérnök) végezte munkáját. 1962-től 1984-ig a Fővárosi Kertész Vállalat, majd a Fővárosi Temetkezési Vállalat igazgatója volt, és ez idő alatt építette ki a FŐKERT Virágért hálózatát, amely legjobb időszakában csaknem 110 üzletet működtetett, több mint kétszáz virágkötő alkalmazásával. 1975-től a Kertészeti Egyetem oktatója, majd címzetes egyetemi docense volt. A Radó-díjat 2002-ben, egy évvel Radó Dezső halála után alapította az egyetem rektora, és azért esett Radó Dezsőre a választása, mert a II. világháború utáni hazai virágkötészeti szakképzés pártfogója, versenyek indítója, szervezője, virágüzleti kultúránk jelentős, meghatározó fejlesztője volt.
Dr. Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja beszédében kiemelte, hogy évről évre jelentős létszámú jelentkező indul a verseny, ami jelzi, hogy nem csökken az érdeklődés a fiatalok körében. Ez az egyetlen olyan rendezvényük, ahol minden apró részletét a kar oktató kollégái, hallgatói készítenek elő, ami heroikus munkát követel mindenkitől. Komiszár Lajos tanár úr a lelke, motorja ennek az eseménynek, s dr. Honfi Péternek, a Dísznövény-termesztési és Dendrológiai Tanszék vezetőjének is kijár a köszönet a lelkes munkájáért. Ez az esemény arra is jó, hogy a fiatalok megismerjék azokat, akik a szakma jövőjét képviselik, s arra is alkalmas, hogy a különböző szintű, kertészeti oktatásban részesülő hallgatók, diákok találkozzanak egymással. Alkalmat teremt a verseny a szaktanárok tapasztalat- és gondolatcseréjére, a beszélgetésre, és arra is jó, hogy a középiskolai fiatalok olyan élménnyel gazdagodjanak, aminek szerepe lesz abban, hogy a középiskolai padból a Budai Campus hallgatóivá lépjenek elő.
A dékán adta át a Császi Katalin különdíjat a verseny második helyezettjének. Császi Katalin másfél évtizeden keresztül volt megbecsült, szeretett óraadó tanára a karnak, s ennek a rendezvénynek több mint egy évtizeden keresztül volt a művészeti vezetője. A Császi Katalin által írt tankönyv ma is használt tananyag, szerzője igazán maradandót, értékeset alkotott. Az emlékdíjat a dékán elődje Császi Katalin 2008-ban bekövetkezett halála után egy hónappal alapította, amellyel az emléke így közöttünk él.
Eredmények:
Virágkötészeti Verseny
„Kegyeleti kötészet” kategória
I. Bősze Eszter (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola)
II. Pankovics Dominika (Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola)
III. Demendi Viktória (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
„Asztaldíszítés” kategória
I. Németh Tóth Dávid (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
II. Demendi Viktória (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
III. Bősze Eszter (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
„Térkompozíció” Kategória
I. Csapó Bernadett (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
II. Horváth Fanni (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
III. Németh Tóth Dávid (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
„Meglepetés feladat” kategória
I. Kató Szabolcs Áron (Bereczki Máté Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakképző Iskola és Sportiskola)
II. Somogyi Nikolett (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
III. Tarnai Odett (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
Egyéni összetett pontozásos verseny
I. Bősze Eszter (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
II. Csapó Bernadett (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
III. Horváth Fanni (Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
Az intézmények közötti csapatverseny
I. Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakképző Iskola (Bősze Eszter, Döbröntei Eszter, Horváth Fanni és Németh Tóth Dávid. Felkészítő tanár: Botos Andrea)
II. Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola 2. csapata (Bulyáki Brigitta, Szterhoszki Nikolett, Tarnai Odett és Demendi Viktória. Felkészítő tanár: Kurfis Renáta, Ekert Sára)
III. Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola 1. csapata (Csapó Bernadett, Farkas Zsanett, Somogyi Nikolett és Tulkán Karolina. Felkészítő tanár: Molnár Mária)
„Ráadás” kategória
I. Kovács Mirella (Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola)
II. Steigervald Dóra (Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakképző Iskola)
III. Böröcki Petra (Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola)
*
Bálint gazda, a kertészek kertésze
Dr. Bálint Györgyöt Arany fokozatú Díszoklevéllel lepték meg a rendezők.
- Gyuri bácsi szívből gratulálunk az újabb aranydiplomához…
- Köszönöm szépen, valóban aranydiplomának érzem és valóban rendkívül sokra becsülöm azt a tevékenységet, amit Komiszár Lajosék végeznek. Mert hát egy ilyen nagy rendezvényt megszervezni, ilyen zavartalanul lebonyolítani, ahogy ez most is történt, igazán nagy teljesítmény. Gratulálok hozzá és örülök annak, hogy valamennyire részese lehettem az ünnepségnek.
- Hová sorolnád a virágkötészetet, mint szakmai tevékenységet?
- Nagyon is szeretem a virágkötészetet, mint művészetet és sajnálom is, hogy nincs hivatalosan a művészetek között felsorolva. Egy ehhez nagyon jól értő ember egyszer azt mondta, ez azért van, mert a virágok múlandók, a művészeti alkotások viszont gyakran évszázadokat is megélnek. Én ezt nem tartom egészen helyesnek. A 21. században sok technikai módszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy a virágok átmeneti szépségét megörökítsük. Film, televízió, fotózás és más digitális eszközök örökké élvezhetővé teszik a jövendő generációk számára is a virágok szépségét, ezért érdemes egy kicsit harcolni. Éppen nekem is módomban van ebben az ügyben valamit tenni, mert tíz éve tagja vagyok az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának, ahol felvetettem a virágkötészet, mint művészeti ág elfogadtatásának igényét. Lehet, hogy előre is tudunk lépni…
- Gyuri bácsi, 99 évesen is aktív vagy, ami csodálatos dolog. Kívánjuk, hogy még sokáig így legyél. De mivel foglalkozol most?
- Számos folyóiratnak írok elég rendszeresen cikkeket. Elnöke vagyok a MUOSZ Aranytollas Újságírók Társaságának, ami nagyon sok munkát ad, és sok problémát is okoz. Könyvet is írok, most három könyv szinopszisa fekszik az íróasztalomon, igyekszem minél előbb befejezni őket.
- Elárulod, hogy miről szólnak a könyvek?
- Az egyetem hangulatához legközelebb az áll, hogy új kert születik. Olyan sok új dolog van a kistermelésben, beleértve a nagyon magas hivatalok által támogatott ügyeket is. Az ENSZ 2017-et az önellátás évének nevezte el és azt a célt tűzte a társadalmak elé, hogy minden talpalatnyi föld legyen művelve és hozzon valamilyen termést. Ez elsősorban annak a másfél millió magyar kertésznek is szól, akik a kertjeiket így-úgy megművelik. Vannak ugyanis olyanok, akik szakszerűen, eredményesen művelik, sokan vannak, akik csak felületesen művelik a kertjüket és még több az a kert, amelyik parlagon hever. Ezen a helyzeten változtatnunk kell és remélem sikerül a politikát is meggyőzni ennek fontosságáról.
*
Dörgicsei borokat is kóstolhattunk
Lakatos Tibor Tihany-Dörgicse térségben borászkodik. Villányban született, de elkerült a Balaton északi partjára. Mindig borvidéken élt, ott nőtt fel és ott dolgozott, hiszen Badacsonyban, az egri kutatóintézetben és Franciaországban is munkálkodott. Sőt, eljutott Brazíliába is egy FAO program keretében, ahol évente kétszer érik be a szőlő. A szőlőtermesztés kultúráját a magyarok vitték el Brazíliába, Tibor édesapja, Lakatos András volt az, aki ott is maradandót alkotott.
A brazíliai tapasztalatokból is sokat lehet hasznosítani idehaza, mondta a borász. Itt, az egyetemen is tanítják a trópusi szőlőtermesztést azoknak a fiataloknak, akik szőlővel, borral foglalkoznak. A téma szerteágazó, amelyek közül Lakatos Tibor a szőlőkombájnnal kapcsolatos kérdéskört emeli ki. A múlt század hetvenes éveiben Tibor édesapjáék hozták be az első szőlőkombájnt Balatonboglárra. Sok ellenzője volt és van ma is ennek a gépnek, de kényszerhelyzet van, mert egyre kevesebb az az ember, aki szakértelemmel tud szüretelni. A mai szőlőkombájnokban persze nem lehet ráismerni a 40 éves elődökre. De ha rosszul állítják be és sok levelet leráz a gép, akkor a növény „életre kel” az októberi melegebb időszakban, s a rügyek megduzzadnak. Minél többször történik ez az indukció, annál rosszabb a fürt termékenyülés, s a kihajtás rosszabb lesz. Brazíliában azt mondják, hogy ha megvolt a szüret, akkor 10-30 napot várnak, visszaveszik a vizet, és leveszik a levelet. Ez után ismét visszaadják a vizet, s a melegben megindul a rügyfakadás. Tehát idehaza arra kell figyelni, hogy a levelet fölöslegesen ne verjük le, majd a természet megoldja.
Tibor elárulta, hogy a saját pincészetében állítja elő a finom borokat, hét hektár szőlőt művel. Miután itt szerezte meg a diplomáját, visszajár órákat is tartani, így fontos volt számára, hogy ezen a kiállításon bemutassa a saját borait.
Írta és fényképezte Hajtun György
