Víztudományi konferencia az Akadémián
A Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűlésének május 9-i víztudományi konferenciáján az integrált vízgazdálkodásról, a magyar vízügyi intézményrendszerről, a légköri folyamatok és a víz kapcsolatáról, a felszín alatti vizekről, az aszályról és a belvízről adtak elő az akadémia elnökének felkérésére létrejött akadémiai szakbizottság tagjai, Szöllősi-Nagy András, Hoffmann Imre, Bozó László, Józsa János, Szűcs Péter, Báldi András, Tamás János és Bíró Tibor, a SZIE GAEK egyetemi docense.
VITUKI megszűnésével széttagolódott a magyar víztudományi kutatás. Ugyanakkor a víz szerepe az elmúlt 25 évben - többek között a klímaváltozás következtében – világszerte felértékelődött. Magyarország vízkészlete különösen érintett, mert felszíni vizeinek 96 százaléka más országokból érkezik, és az éghajlati változásokat a medencehatás is befolyásolja.
A Magyar Tudományos Akadémia – a kormánnyal és egyetemekkel együttműködve – megkezdte annak felmérését, hogy ebben a helyzetben milyen intézményrendszerre és milyen kutatási területekre lenne szüksége az országnak. Az Akadémia komplex víztudományi programot indít, amelynek elsődleges célja egy új intézményrendszer fokozatos kiépítése és szakemberek képzése.
A konferencia előadói a jelenlegi helyzet ismertetése mellett bemutatták a kitörési pontokat és irányokat.
A konferencián részt vett Áder János köztársasági elnök.
Foto: MTA/Szigeti Tamás
