Diplomaátadó az Élelmiszertudományi Karon

Diplomaátadó ünnepséget tartottak az Élelmiszertudományi Karon február 21-én. A végzetteket dr. Helyes Lajos, a SZIE tudományos rektorhelyettese, dr. Friedrich László dékán, dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese és Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója köszöntötte.

Dr. Helyes Lajos elsőként arról beszélt, hogy napjaink mezőgazdasága és élelmiszeripara szinte minden tudományág eredményeit hasznosítja.  Az Amerikai Egyesült Államok minden ötödik munkavállalójának állása kapcsolódik valahogy az agrobizniszhez. A világ lakosságának több mint fele egzisztenciálisan is függ az agráriumtól. Az ismeretek gyorsan elavulnak, ezért kell életen át tanulni, amire az egyetem újra és újra lehetőséget ad, tanácsolta a most végzetteknek. Hozzátette: a gépeknél nem lehetünk okosabbak, de bölcsebbek igen. Mindenkinek meg kell találnia azt a nyíló ajtót, amin tovább lehet haladni.

Dr. Friedrich László elmondta, hogy 180 végzős hallgatót avatnak mérnökké. Az élelmiszergazdaságban zajló generációváltás nagy lehetőséget ad a pályakezdőknek, akik friss szemlélettel vállalnak munkát. Kiemelte, hogy a friss diplomások elhelyezkedése a felsőoktatás igazi értékmérője. Az emberek élelmiszerekkel történő ellátása bizalmi feladat. A bizalom olyan, mint egy porcelán. Gyönyörű, de könnyen eltörhet. Az elvesztett bizalom vagy nehezen, vagy sehogy sem szerezhető vissza. Aki megbecsüli a szakmáját, a munkáját, a kollégákat, az élelmiszeripari alapanyagot, az élelmiszert és a fogyasztót, az sikeres és boldog emberré válhat.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese kiemelte, hogy a gazdaság teljesítőképessége jelentősen fokozható, ha sikerül jobban hasznosítani a szakértelmet. Jó példaként említette az Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozását az egyetemen, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közel másfél milliárd forinttal támogat és ahol az agráriumban jól használható digitális fejlesztések zajlanak.

Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. PR és vállalati kapcsolatok igazgatója arra emlékeztetett, hogy a véleményalkotók nemrég még úgy tekintettek az agrár- és élelmiszeripari diplomát szerzőkre, mint akik nem értették meg a modern idők szavát, s emiatt választották a már a XX. században is korszerűtlen ágazatnak tartott mezőgazdaságot. 

– Mondjuk meg őszintén, hogy mi, akik 20-30-40 éve diplomáztunk, lenézett, gumicsizmás rétegnek számítottunk – folytatta. – Az volt a közvélekedés, hogy az agrárágazat a gazdaságnak az a szelete, amiben néhány százezer ott ragadt kövület folytat olyan tevékenységet, aminek általában túltermelés az eredménye.  Úgy Magyarországon, mint a környezetében és az EU-ban is, állami kényszerfelvásárlásokról, intervenciókról, gabona- és húshegyekről, tejtavakról szóltak a hírek és a termékek eladhatatlanságáról panaszkodó gazdák képeivel voltak tele a híradások.

Húsz év alatt alapjában változott meg a világhelyzet. Stratégiai feladatként robbant be a szegénységből felemelkedő tömegek ellátásának kényszere. Nem kisebb a lecke, mint 2-3 milliárddal több ember táplálékának előállítása 2050-ben, miközben nem nőhet lényegesen a termőterület és vízből sem lesz több. Olyan technológiai megoldásokat kell alkalmaznunk. amelyek a jelenleginél sokkal hatékonyabban használják a természeti erőforrásokat. Ráadásul a társadalom mind nagyobb része figyeli árgus szemekkel, hogy mennyire vigyázunk a környezetünkre, hogyan bánunk a haszonállatainkkal. és miket teszünk az élelmiszerbe.

Többet és jobbat, az egészségünket megőrző élelmiszereket kell termelnünk. Olcsóbban és a legkisebb mértékben károsítva a környezetünket. Az e célok eléréséhez szükséges anyagi és szellemi tőke bevonása nagy meglepetés hozhat a Kárpát-medencében, ahol a faluról is úgy beszéltek, mint valami középkori maradványról, amiből régen túl kellett volna már lépni. Meggyőződésem, hogy tévedtek és ezt önökkel együtt fogjuk bebizonyítani.

Végül Éder Tamás tanácsolta, hogy ha tehetik, az ifjú mérnökök szerezzenek külföldi tapasztalatokat, majd jöjjenek haza és újítsák meg a gazdaságot. Mai bajaink nagyrészt ugyanis véleménye szerint abból fakadnak, hogy csak kevesen néznek körül közülünk a világban.

A végzettek eskütétele és a diplomák átadása után a záróvizsga bizottságok javaslata alapján dékáni dicséretben részesültek a következő mérnökök: Urbán Imola, Czinege Ádám Sándor, Lévai Linda, Karácsondi Márta, Rácskai Fanni, Hamar Eszter Ágnes, Vajda Eszter, Polyákovity Éva, Mihály Klaudia, Rizmajer András, Seres Balázs, Vitális Flóra, Varsányi Kinga, Hosszú Bernadett és Schnell Imre.

A karral szoros oktatási, képzési és kutatási együttműködésben álló intézmények és partnercégek felajánlására a következő mesterképzést végzett hallgatók részesültek tárgyjutalomban:  

Erdélyi Adrienn Bettina - Amerikai Mikrobiológiai Társaság

Szakszon Adrienn - Coca-Cola HBC Magyarország Kft.

Gyimesi Klaudia - Capriovus Kft.

A Deák Tibor Szakkollégium oklevelét vehette át Domoszlai Patrícia, Forró Szilvia, Homolya Szabolcs, Lévai Linda, Nagy Míra Júlia, Polgári Petra és Vajda Eszter. 

A hallgatók nevében Sasi Kíra, a hallgatói önkormányzat képviselője búcsúzott volt diáktársaitól, a friss diplomások nevében Urbán Ágota élelmiszermérnök tartott beszédet.

Fotók: Balázs Gusztáv