Egyetemünk múltja is témája a levéltáros vándorgyűlésnek
A magyar levéltárosok háromnapos vándorgyűlése kezdődött július 6-án a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán, ahol – miként Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke fogalmazott –, a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (KDKL) vendége a mintegy 300 résztvevő. Az eseményt köszöntötte Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára, dr. Gémesi György polgármester, dr. Tőzsér János rektor és Koósné Török Erzsébet, a KDKL ny. főigazgatója.
A vándorgyűlés alatt plenáris és szekcióüléseken ötven előadás hangzik el. A programot kerekasztal beszélgetés színesíti. Tyekvicska Árpád a nyitóülésen elmondta, hogy a vándorgyűlés első kiemelt témája az orosz – magyar levéltári kapcsolatok kérdésköre. Hazai és külföldi előadók ismertetik az együttműködés eredményeit és lehetőségeit.
- Múltunk jelentős része a mai államhatáron túl zajlott, ezért természetes felelősségünk és kötelességünk elősegíteni a más országokban őrzött kulturális értékek fennmaradását, feltárását és közzétételét – hangsúlyozta a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke
A második téma – a II. világháború lezárása és következményei – kapcsolódik a Szovjetunióba hurcoltak emlékévéhez.
A vándorgyűlés olyan hagyományos szekcióiban is kifejti tevékenységét, mint például az informatikai szekció, egyben megalakul az oktatási és levéltárpedagógiai szekció. Az utóbbi ülésének egyik témaköre a „70 éve alakult az első önálló Agrártudományi Egyetem” címet viseli. A szekcióülésen a Magyar Agrártudományi Egyetemet alkotó felsőoktatási intézmények történetének 1945–1954 közötti időszakát mutatják be a levéltáros és történész előadók.
– A Szent István Egyetemi Könyvtár és Levéltár Kosáry Domokos Könyvtára és Levéltára nevében köszöntöm Önöket. Annak a könyvtárnak nevében, amelyik olyan kiváló, mindannyiunk által tisztelt személyiség nevét viseli, mint Kosáry Domokos – szólt az egybegyűltekhez a következőkben Koósné Török Erzsébet. – Nekünk tudományszervező könyvtárigazgató elődünk, a levéltárosoknak, a történészeknek Gecsényi Lajos levéltáros, történész szavaival fogalmazva „a magyar történeti bibliográfia megteremtője". A Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, vagy ahogyan csak említjük, mi könyvtárosok is, „A Kosáry" valóban megkerülhetetlen alapköve a hazai történettudománynak.
A Szent István Egyetem, s az egy szervezeti keretben működő két közgyűjtemény, a könyvtár és levéltár munkatársai örömmel fogadták, hogy 2015-ben hozzánk érkeznek a hazai és külföldi levéltáros szakemberek. Jelenlétük megtisztelő. Reméljük, úgy mennek majd el néhány nap múlva, hogy tartalmas vándorgyűlésükön méltó környezetben tanácskoztak, s töltöttek néhány napot az egyetemen, a jövőre fél százados város Gödöllőn – a megújuló értékek városában – és annak környékén.
A hozzánk ellátogató Vendégeinkkel mindig büszkeséggel osztjuk meg azt a páratlan egyetemtörténeti adalékot, hogy Móricz Zsigmond már 1919-ben a gödöllői uradalomra álmodta a földmívesképzés igazi központját, olvasható az Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya című cikkében. Szerette volna, ha "Ez az egy koronagyémánt az egész ország drága gyémántja lenne, amely örökre áldást hozna az egész magyar mezőgazdaságra".
Úgy 3 évtized telt el, míg ez az álom megvalósulhatott. Ugyan az első önálló Magyar Agrártudományi Egyetem, s annak központi könyvtára előbb Budapesten kezdte meg működését 1945-ben, idén 70 évvel ezelőtt, s csak az 50-es évek elején kezdődött meg a Gödöllőre költözés több évig tartó időszaka. Számos átalakulás után 2000 óta Szent István Egyetem néven működik az óriási egyetemi birodalom. Az egyre szélesedő, kapcsolódó tudományokkal mára valóban a földmívesképzés jelentős, meghatározó intézménye, határon túl is. Szakmai munkája révén a két közgyűjtemény meghatározó, megkerülhetetlen, központi szerepet tölt be az egyetem életében.
A központi könyvtár kialakítása 70 éve kezdődött, az egyetemi levéltár 22 éve, 1993-ben jött létre. Az, hogy a két közgyűjtemény együtt, egy szervezetben működik már 8 éve, jó elhatározásnak bizonyult. Azokkal osztottuk, s osztjuk mai is véleményünket, akik azt képviselik, hogy ott működjenek a felsőoktatási levéltárak, ahol a legjobban biztosított a törvényekben, szabályzatokban előírt, az eredményes szakmai munka feltétele. És mivel egy másik évfordulóra is érdemes egy gondolat erejéig utalni, azt is meg kell jegyezni, nem is gyökértelen ez az együttműködés. A teremben ülők jól tudhatják, hogy 80 évvel ezelőtt, 1935-ben, a magyar könyvtárosok és levéltárosok egy egyesületi keretben kezdték meg működésüket Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete névvel. A könyvtári és levéltári szakosztályokkal működő egyesület tiszteletbeli elnöke Hóman Bálint, vallás- és közoktatásügyi miniszter; elnöke: Fitz József; alelnökei: Enyvvári Jenő, Herzog József. Az elhatározás szerint az egyesület "a könyvtárosok és levéltárosok testületi érdekeit képviselő, valamint a könyvtár- és levéltárügy tudományos és közcéljait felkaroló egyesület megalakítására mozgósít."
Tisztelt Vándorgyűlés! Amikor az egyetemre kerültem, könyvtári feladataim mellett felkérést kaptam a levéltári munka újragondolására, előírásszerű működtetésének megalapozására is. Örömmel tettem, bár amikor elolvastam a korábbi szakfelügyeleti jelentések megállapításait, jöttem rá, ezzel milyen nehéz feladatot is vállaltam. De hozzáfogtunk. Rövid időn belül (a nagy levéltárak és levéltárosok támogatásával) a Szenátus elé terjesztettük a Levéltár helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatunkat, levéltárvezetőt alkalmaztunk Kissné Bognár Krisztina személyében, s a teljes könyvtári szervezet felsorakozásával, szoros, egymás szakmai munkáját támogató programba kezdtünk. Munkánk során sokat jelentett, s mindig hálával gondolunk azokra a levéltáros szakemberekre, akik korábban közreműködtek az iratok középszintű rendezésében, a repertórium megjelentetésében, számos levéltári feladat megoldásában.
Az, hogy hogyan működik a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárban együtt a két szervezeti egység, s milyen eredményeket ért el, lesz lehetőségük megtekinteni, megnézni, s megtapasztalni is. Törekvésünk, hogy megfeleljünk a XXI. század modern könyvtárával és levéltárával szembeni elvárásoknak.
Ennek az együttműködésének egyik példája is lehetne a most kezdődő vándorgyűlés. A Könyvtár szaktudásával teljes egészben áll a levéltári feladatok végrehajtása mögé. Hiszem, hogy Barna Marianna könyvtáros, megbízott igazgató vezetésével a könyvtár és levéltár munkatársai mindenben az önök munkáját segítik, támogatják. Kívánok jó tanácskozást, szép napokat itt Gödöllőn, az Egyetemen.
Kinek a szavaival zárhatnám köszöntőmet, mint Kosáry Domokos. „A kutatót felelőssége és szakmai tisztessége nemcsak arra kötelezi, hogy bonyolult igazságokat elfogadjon, hanem arra is, hogy kritikai vizsgálat és viszonyítás nélkül, pusztán tekintélyi alapon ne fogadjon el „igazságokat". Hogy ragaszkodjék az ellenőrzés, a meggyőződés, a meggyőzetés jogához. S hogy se kedvezés reményében, se meghunyászkodásból, se érdekből, se a könnyebbség kedvéért ne fogadjon el olyasmit, amiről megbizonyosodva nincs (...) Igazi feladata (...) az, hogy a kutató felelősségével, tisztességével végezze munkáját. Meghajoljon az igazság előtt. Ne hajoljon meg, csak az igazság előtt".
Závogyán Magdolna helyettes államtitkár az ágazati irányítás nevében köszöntötte a vándorgyűlést. Többek között elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár az ágazat legnagyobb intézménye: 41 településen, 72 telephelyen működik. Több mint 700 munkatársa 300 kilométer iratfolyóméter levéltári anyagot őriz és kezel.
- A kor igényeinek megfelelő információkat szolgáltatni a társadalomnak az egyik alapfeladata a levéltáros szakmának, s ezt a munkát önkormányzati vezetőként nagyra tartom. Számunkra is fontos a forráskutatás, hiszen 2016-ban ünnepeljük Gödöllő várossá nyilvánításának 50 évfordulóját. E köré szervezzük tematikus évünket is A megújuló értékek városa címmel. Kívánom, hogy érezzék jól magukat Gödöllőn – köszöntötte a vándorgyűlést dr. Gémesi György.
– A Szent István Egyetem megtiszteltetésként értékeli, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesülete itt tartja éves vándorgyűlését – szólt a résztvevőkhöz dr. Tőzsér János. – Nagyra becsülöm, hogy önök egy szakma képviseletében példaszerűen képesek és hajlandók ilyen eszmecserét megszervezni és lebonyolítani.
A 2000-ben alakult, jelenleg hét karon 14 ezer hallgatót oktató, 8 doktori iskolát működtető intézményünk rendszeresen igénybe veszi a számtalan tudományterület oktatását és kutatását segítő könyvtára és levéltára szolgáltatásait.
Sikeres tanácskozást kívánok a következő napok ülésein tárgyalandó kiemelt területeken és külön örülök annak, hogy az önálló agráregyetem kialakulásának történetével is foglalkoznak. Emellett javaslom, ismerjék meg a várost, töltődjenek fel az egyetemi kampusz és Gödöllő értékeivel, s szeretettel várjuk vissza vándorgyűlésüket a követező években.
Balázs Gusztáv felvételei
