Generációváltás tudással, tapasztalattal
A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hagyományos gazdanapja a Generációváltás a mezőgazdaságban című fórummal kezdődött Száírítópusztán. A június 11-i rendezvény résztvevőit Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte, majd Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mg.-i Zrt. vezérigazgatója és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mondták el véleményüket a témáról. Ezután a több száz érdeklődő a szántóföldi kísérleteket tekintette meg.
Jakab István a gazdanapot megnyitva, a fórum előadásait bevezetve kiemelte: a generációváltás és az integráció megkerülhetetlen a nemzetgazdaságban kiemelkedő szerepet betöltő agrárgazdaság fejlesztéséhez. A tapasztalatok átadása a fiatal generációkkal együttműködve korparancs, az erőforrások kihasználása kötelező. Nem lehet például tovább odázni az öntözött területek nagyságának növelését.
Rámutatott arra, hogy versenyképesen művelhető birtokrendszert kell kialakítani. A parlament alelnöke arról is szólt, hogy európai uniós összehasonlítás szerint az integráció foka Magyarországon mélyen az unió átlaga alatti, Európa vezető agrárállamai közé azok az országok tartoznak, amelyekben ez a arány eléri a 80 százalékot.
A mezőgazdaságban rejlő tartalékok érzékeltetésére elmondta, hogy 2010 óta minden évben közel 1 milliárd euró nagyságrendben nőtt az agrár élelmiszeripari export.
A tudás és a tapasztalat is rendelkezésre áll a mélyreható változások végrehajtásához, felállt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, fiatal, tetterős, tudással és már tapasztalattal is rendelkező generáció áll az agrárium kormányrúdjához, hangsúlyozta Jakab István.
Az agrárgazdaság hosszú távú érdekeit szolgálná, ha megfelelő jogi környezettel értékesítésre ösztönöznénk azokat a földet öröklőket, akik nem maguk akarják megművelni a tulajdonukba került termőföldet, mondta Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint ugyanis a földbérleti rendszeren keresztül az ott megtermelt tőke jelentős része távozik az ágazatból. Hozzátette: elsősorban persze azoknak a fiataloknak kell majd lényeges intézkedésekkel vonzóvá tenni a gazdálkodást, akiknek a szüleik megteremtették a lehetőséget arra, de valamilyen oknál fogva hezitálnak, hogy folytassák-e szüleik mezőgazdasági tevékenységét.
Győrffy Balázs elmondta azt is, hogy a gazdaságfejlesztési alternatívák kidolgozásához nyújthat majd megoldást a szövetkezések formájának a bővítése, azok hatékonyságának a növelése. Fontos, hogy ebben a kiemelt programban egy jól működő köztestületként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vegyen és tanácsadással, gazdaságszervezéssel segítse a generációváltást.
Jelenleg négy 64 éven felüli gazdálkodó jut egy 35 éven alulira. Tíz évvel ezelőtt még három idősebb mellett állt egy fiatal a statisztikában. A generációváltás a legigazságosabb dolog, ha akarjuk, ha nem, bekövetkezik – hangsúlyozta a kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, a Mezőfalvai Mg.-i Zrt. vezérigazgatója. Zászlós Tibor a kérdéskör fontosságát kiemelve felhívta a figyelmet arra, hogy a generációváltásról szóló döntések az agráriumban olyan hosszú távú feladatokat indukálnak, amelynek hasznát vagy kárát évek vagy akár egy évtized múltán élvezi vagy szenvedi el az ágazat. Éppen ezért fontos, hogy a kamara hangoztassa egy szakmailag átgondolt generációváltás szükségességet, hiszen 300 ezer ember szavát nem lehet figyelmen kívül hagyni – fűzte hozzá az alelnök.
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja az immár tizenhatodszor sorra kerülő tanácskozás fontos jellemzőjeként említette, hogy itt a gyakorlati élet szereplői és az oktatás résztvevői találkoznak az ismeretek és a tapasztalatok kölcsönös átadásának lehetőségével.
Balázs Gusztáv felvételei
