Gödöllőn tartja vándorgyűlését a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség
2010. szeptember 23–24-ig a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltára ad otthont a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség konferenciájának. A csütörtökön 10.00 órakor kezdődő ülés kiemelt témaköre: Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században.
A konferencia célkitűzései:
Az elmúlt évtizedekben a társadalomtörténeti kutatások fontossága jelentősen felértékelődött. Az új kutatási-megközelítési irányzatok elismert szakmai eredményeket mutathatnak fel eddig nem használt vagy nem erre használt iratanyag segítségével. Ilyen forrásanyag lehet a felsőoktatási intézmények levéltáraiban található iratanyag. Ezek a társadalomtörténet szempontjából többféle fontos forrásbázist jelenthetnek, amelyek egyike a felvételi rendszer változásainak és ezek (társadalomra gyakorolt) hatásainak kutatása, ismertetése. Az egyetemi levéltáros előadók elsősorban a felhasználható iratanyag bemutatását tűzték ki célul, igyekezve minden felsőoktatási intézménytípus megjelenítésére (bölcsészettudományi, orvosi, műszaki, gazdasági, művészeti felsőoktatás). A nem egyetemi levéltáros előadók pedig a társadalomtörténeti kutatások kiemelkedő képviselői, illetve a felsőoktatás-történet kutatói. Publikációs és oktatótevékenységük során valamennyien foglalkoztak a téma egészével vagy egy-egy szegmensével.
Az MFLSZ minden évben megrendezi konferenciából és tanulmányútból álló vándorgyűlését. Az üléshez kapcsolódó tanulmányút helyszíne ebben az évben Vác lesz, ahol a városi levéltárban a kis létszámú, kevés anyagot őrző egyetemi levéltárak munkatársai összehasonlító tapasztalatot szerezhetnek a hasonló iratmennyiségű és létszámú, de másfajta iratanyagot őrző levéltári intézményről, valamint az ott folyó szakmai munkáról.
A konferencia programja:
Szeptember 23. Konferencia (I. rész)
Levezető elnök: Dr. Szögi László főigazgató (ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár)
10.00 Köszöntő: Koósné Török Erzsébet főigazgató (SZIE KDKL)
10.10 Megnyitó: Dr. Molnár László elnök (MFLSZ)
10.20 Dr. habil. Ujváry Gábor főiskolai tanár, mb. tanszékvezető (Kodolányi János Főiskola)
A felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a két világháború közötti Magyarországon
10.40 Dr. Kerepeszki Róbert egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem BTK)
Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 191920
11.00 Osváth Zsolt levéltárvezető (BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár)
„A tanintézet tanulói lehetnek…” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. század első felében
11.20 Szünet
11.30 Zsidi Vilmos levéltáros (MOME Levéltára)
„Alázatos folyamodványa HJ-nak, melyben az intézetbe való felvételéért esedezik” – felvételi követelmények az iparművészeti oktatásban
11.50 Dr. Kiss Róbert Károly levéltáros (SZTE Levéltára)
Felvételi rendszer a szegedi egyetemen a két világháború között
12.10 Dr. Kiss Márton levéltárvezető (BME Levéltára)
Az intézménybe jutás feltételei és ennek változásai 1949-ig a Műegyetemen
12.30 Hozzászólások, vita
13.00 Ebéd
14.00 Tanulmányút – levéltár látogatás (Vác Város Levéltára), múzeumlátogatás
18.30 Társas vacsora
Szeptember 24. Konferencia (II. rész)
Levezető elnök: Szendi Attila (Miskolci Egyetem Levéltára)
9.30 Dr. Borsodi Csaba egyetemi docens, tanszékvezető, intézetigazgató-helyettes, dékánhelyettes (ELTE BTK)
Felvételi feltételek változása és hátterük 1945 után
9.50 Kőrösi Zsuzsanna szociológus (1956-os Intézet, Oral History Archívum)
Az „ellenforradalmárok” gyermekeinek felvételi esélyei a visszaemlékezések tükrében
10.10 Zsidi Vilmos levéltárvezető (BCE Levéltára)
Felvételi követelmények a közgazdasági felsőoktatásban 19201957
10.30 Mgr. Mária Grófová levéltáros (Univerzita Komenského v Bratislave Archív)
Die Aufnahmeprűfungen an der Comenius-Universität in Bratislava in 20. Jahrhundert.
10.45 Dr. Molnár László levéltárvezető (SE Levéltára)
Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti orvoskaron 19201949
11.00 Szünet
11.10 Dr. Varga Júlia igazgatóhelyettes (ELTE Levéltára)
A felvételi rendszer változásai az ELTÉ-n 19451965 között
11.30 Vajda Tamás levéltárvezető (SZTE Levéltára)
Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
11.50 Kiss József Mihály levéltáros (MKE Levéltára)
Felvételi rendszerek működése különleges képzési ágban: a Képzőművészeti Főiskola esete
12.10 Kissné Bognár Krisztina levéltárvezető (SZIE KDKL)
A felvételi eljárás változásai a Színművészeti - és a Zeneakadémián
12.30 Hozzászólások, vita, zárszó
13.00 Ebéd
14.00 Látogatás a Gödöllői Királyi Kastélyban vezetéssel (fakultatív program)
Röviden a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségről
Az első magyarországi egyetemi levéltár 1958-ban kezdte meg működését az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1972-ben a Műegyetem is levéltárat alapított, majd az 1980-as évek második felétől az 1990-es évek végéig rohamosan bővült az egyetemi levéltárak köre (1993-ban pl. egyszerre három intézmény – köztük a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Levéltára – kezdte meg működését). Az iratanyagok rendezésében a jelentősebb budapesti egyetemeken és vidéken is az ELTE Levéltárának munkatársai nyújtottak nagy segítséget dr. Szögi László levéltár igazgató vezetésével. Az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapest–Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség is 1993-ban, amelynek célja az egyetemi levéltárak munkájának támogatása, a felsőoktatási levéltári terület összefogása volt.
A Szövetség a regionális keretek kibővítésére törekedett és 1996 novemberében alapszabályának módosításával működését az ország egész területére kiterjesztette. Ezt a szándékot jelezve alakult meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség, amelynek munkájába ettől kezdve a vidéki egyetemek és főiskolák levéltárai, illetve egyetemtörténeti gyűjteményei is bekapcsolódtak.
2001-ben a Magyar Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség közgyűlése kimondta az egyesületté alakulást, és létrehozta a hivatalosan bejegyzett Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget, mint önálló levéltári szakmai szervezetet. A Szövetség képviselteti magát a közös szakmai testületekben, bizottságokban és a maga eszközeivel segíti a levéltárosi munka fejlesztését.