Évről évre új kihívásokkal kell szembenéznie a növényorvosoknak

Agrárpolitikai aktualitásokról, a növényvédelem és az élelmiszerbiztonság stratégiai kérdéseiről, továbbá a hazánkban is várhatóan megjelenő kártevőkről és baktériumokról egyaránt szó esett november 14-én, a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán megrendezett XIII. Növényorvosi Napon.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által szervezett rangos szakmai rendezvény közel hatszáz résztvevőjét dr. Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora köszöntötte elsőként. Mint azt beszédében kiemelte, a hazai felsőoktatási intézmények eddig is komoly szakmai színvonalon végezték a növényorvosok képzését, a tanterveket ugyanakkor a közeljövőben még inkább a napi igényekhez kell majd alakítani, a gyakorlati tudást előtérbe helyezve.

A megnyitó után Bognár Lajos, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára színvonalas szakmai munkájáért Miniszteri elismerő okleveleket adott át Böröczky Károlynak, Huszárné Bodor Évának és dr. Kiss Lászlónak; ezt követően pedig Tarcali Gábor, az NMNK elnöke Kamarai kitüntetésekkel méltatta Dövényi-Nagyné Szabó Anikó, Benke Mihály, Balogh László, Szántó Dávidné Lengyel Mária, Németh Csaba és Simonfalvi Elemér növényvédelmi szakemberek munkásságát.  

Az agrárpolitikai, növényvédelmi és élelmiszerbiztonsági aktualitások említése után szakmai előadások következtek, melyből kiderült, hogy az utóbbi időben egyes kártevők olyannyira elszaporodtak térségünkben, hogy záros határidőn belül magyarországi megjelenésük is borítékolható. Az egész Ázsiában elterjedt japán cserebogár megjelenése például számos ágazatban jelenthet majd problémát, hiszen a lárvák és a kifejlett rovarok egyaránt szívesen rágják a fás- és lágyszárú növényeket, ráadásul mindezt csoportosan teszik. Jó hír ugyanakkor, hogy a csoportos viselkedésüket szabályozó ún. aggregációs feromonok pontosabb megismerése hozzásegíthet a kártételük elleni védekezéshez – mutatott rá előadásában Dr. Tuba Katalin, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet egyetemi adjunktusa.

Hogy a növényorvosoknak szinte évről évre új problémákkal kell szembesülnie, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szakértő által bemutatott további négy kártevőnek egyelőre még magyar neve sincs. A napjainkban tapasztalható trendek azonban azt mutatják, hogy a cserebogarak közé tartozó Mimela junii, az Ázsiában nagy területen előforduló és a fák legegészségesebb háncsrészét kirágó Aromia bungii, a klímatoleráns juhart is károsító Eutypella parasitica, valamint a lombkorona megritkulását, majd a kéreg pusztulását okozó Cryptosoma corticale fajok magyarországi megjelenésére egyaránt számítani lehet a következő években.

A XIII. Növényorvosi Nap szakmai előadásain szó esett az idén lényegesen nagyobb egyedszámban megjelenő vetésfehérítő bogarakkal kapcsolatos problémákról is, melyek közül Nyugat-Magyarországon a vörösnyakú árpabogár, a déli megyékben pedig a vörösnyakú zabbogár fordul elő inkább. Amint azt Farkas István növényvédelmi szakügyintéző, a Vas Megyei KH NTO munkatársa előadásában elmondta, a kedvező áprilisi időjárás és az elhúzódó meleg a szokásosnál hosszabb ideig nyújtott kedvező körülményeket a bogarak rajzásához, párosodásához és peterakásához. A rovarok folyamatos utánpótlása, a szokásosnál erősebb párolgás és UV-sugárzás, továbbá a napos órák magas száma befolyásolhatta a védekezés hatékonyságát, így az engedélyezett szerek nem voltak igazán hatékonyak ellenük. Hazánkban a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés egyébként akkor javallott, ha négyzetméterenként 5-8 kifejlett rovar, azaz imágó fordul elő a területen, az optimális időzítés ugyanakkor kulcskérdésnek számít.

Egyre több helyen okoz problémákat és félreértéseket a tarlórépa sárgaság vírus jelenléte (TuYV) is – mutatott rá előadásában Garamvölgyi Péter, a Limagrain Szántóföldi Vetőmagok Üzletág kereskedelmi vezetője. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a vírus okozta tünetek a tápanyaghiány tüneteihez nagyban hasonlító anticiános elszíneződést és terméscsökkenést okoznak a repce esetében, e tünetek azonban később, a tápanyagok adagolása után sem csökkennek. A vírust épp ezért rendkívül nehéz tetten érni, kimutatásához és a megfelelő védekezés kezdeményezéséhez labordiagnosztikai vizsgálatok szükségesek. Bár a zöld őszibarack-levéltetű révén terjedő vírus már széles körben elterjedt Európában, a gazdáknak mentsvárat jelenthet, hogy egy speciális repce-hibrid rezisztens a vírus ellen.

Balázs Gusztáv felvételei