Gyulai Ferenc új kötete: Archaeobotany in Hungary
Örvendetesen gyarapodik a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának professzorai által írt angol nyelvű tudományos művek száma. Nemrégiben dr. Birkás Márta talajművelési kötetét ajánlották a szakma képviselőinek figyelmébe a kar tanácsteremében, míg október 12-én dr. Gyulai Ferenc, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet tanára Archaeobotany in Hungary - A régészeti botanika Magyarországon. Mag, termés, étel és ital maradványok a Kárpát-medencében a kora-kőkortól (i.e. 6.000 év) a középkorig című könyvét mutatták be.
A szerzőt dr. Csányi Sándor dékán köszöntötte, majd dr. Gyulai Gábor, a Genetika és Biotechnológiai Intézet professzora tartott előadást a műről és írójáról.
Mint bevezetőjében elmondta, dr. Gyulai Ferenc az ország legnagyobb (de nem azért mert egyetlen) régészeti-botanikusa, aki még a nagy Mesterek mellett sajátíthatta el a tudományterület módszereit. Művében teljes életművét dolgozza fel és veti egybe a hazai eredményekkel, amelyek az elmúlt 130 év (1877 – 2010), 24 hazai régészeti botanikusának, 460 ásatásából feltárt 660 növényfajhoz tartozó 9 millió növényleletét érinti.
A régészeti botanika értelemszerűen a botanika (növénytan) és a régészet tudományának határterülete, egyben érintve a domesztikáció, az evolúció és a kultúrtörténeti vonatkozásokat.
A 16 fejezetre tagolt, 478 oldalas, A4-es formátumú könyv első része összefoglalja a kultúrnövények (gabonafélék, gyümölcs, szőlő, és konyhakerti növények) nyolcezer éves Kárpát-medencei történetét, a növénytársulások fejlődését, és a vegetációban végbement változásokat. A feltárt leletek alapján nyomon követhető a vegetáció története, az ember és a növényvilág kapcsolata, vad fajok kultúrfajokká válása, a növénytermesztés és a földművelés elterjedése. Az írott történelem megjelenéséig (talán a görög-római római kor) az régészeti botanika az agrártörténet egyetlen forrása, ezért fontos kultúr-történelmi lépés volt, hogy a tárgy a SZIE-n és az ELTE-n bekerült a felsőoktatási képzésbe.
A második rész a Kárpát-medence legrégebbi ételmaradványait mutatja be és foglalja össze a hazai kulinária történetét a neolitikumtól a késő középkorig. A könyvhöz CD-melléklet is tartozik, amely a részletes adatokat összefoglaló, nagyméretű táblázatokat mutatja be.
Dr. Gyulai Gábor megállapította, hogy a könyv alapot teremt a betegség-ellenálló, szárazságtűrő, termésbiztos úgynevezett régi tájfajták feltárásához és feltámasztásához, valamint házikerti újra elterjesztéséhez is. Ezek a területek napjaink egyik legfontosabb szakmai és politikai agrárfeladatai közé tartoznak az egész világon és nem csak a nagyüzemi transzgénikus növények termeszthetőségi kérdései.
A harmadik könyvbemutatón – várhatóan a jövő év első negyedévében – helycserével, dr. Gyulai Ferenc fogja ismertetni dr. Gyulai Gábor könyvét, amely a New Yorki Nova Science Publisher kiadónál jelenik meg Plant Archaeogenetics címmel.