A Szent István Egyetem 129 éves budapesti Ybl Miklós Építéstudományi Karára az idén négyszeres volt a túljelentkezés. Az építőmérnök, építészmérnök és műszaki menedzser szakokra csak magas pontszámmal lehetett bekerülni, mondta dr. Makovényi Ferenc dékán a szeptember 7-i tanévnyitón az ÁOTK aulájában, ahol az előd intézményekben 50 és 60 éve végzett szakembereket is köszöntöttek.
- Minden tanévnyitó egy állásfoglalás, üzenet a hallgatóknak arról, hogy mit kér tőlük az iskola, és mit szeretne adni nekik - kezdte évnyitó beszédét dr. Makovényi Ferenc. - Mi azért vagyunk, hogy segítsük megismertetni önökkel a világot, a társadalmat, a gazdaságot és a politikát, aminek a részesei, merthogy mérnökként is csak „innen" kapnak megrendelést. A jó teljesítéshez pedig ismerniük kell az élet bonyolult szabályrendszerét.
Különösen fontos ez ma, amikor úgy tűnik, bajban van a természeti és az épített környezet, amikor szegény és gazdag negyedekre szakadnak a városok, amikor úgy látszik, csakis az építészek a hibásak a közlekedési dugókért, a panelházakért, pedig nem ők voltak a rendelők.
Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi az építő ember szerepe a 21. században, előbb az építés fogalmát kell meghatározni. Az építés egy humán szolgáltatás műszaki tartalommal, felelősséggel a társadalom és a teljes, a természetes és az épített környezet iránt. E definíció szerint kell majd a megbízókkal is tárgyalni.
A kar dékánja a következőkben arról szólt, hogy a most beiratkozott hallgatók fele biztosan külföldön fog majd dolgozni. A magyar piac ugyanis kicsi. Igaz, rengeteg feladat lenne itthon is, de a pénz kevés. Persze az eurót el is kell tudni küldeni. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége által készített tanulmány szerint az európai uniós források elköltésének egyik fő akadálya a következő években az lesz, hogy körülbelül 150 ezer szakmunkás és 20-25 ezer olyan mérnök hiányzik a gazdaságból, mint amilyet a Thököly úton képeznek. E szerint meg kellene duplázni a felvételi létszámot. Ez most lehetetlen, a jelenleginél többet a tanárok már nem tudnak tanítani, az iskola falai pedig nem rugalmasak.
- Sokat kell majd itt tanulni, éjszaka is, hét-végén is. Tengernyi az új ismeret és az építészekre bízott pénz. Az építő ember felelőssége pedig szinte mérhetetlen. Régen a mester a kupola alá állt, amikor behelyezték a zárókövet. Életével vállalta a felelősséget, ha le-szakadt a boltív. Nálunk az a módszer, hogy ha valaki nem tud, az megbukik. Elvárjuk ugyanis, hogy mindenki a tőle elvárható maximumot teljesítse. Aki középszerű, pedig kiváló lehetne, erkölcsileg bukik meg. Az építész szakmákat pedig erkölcsi tartás nélkül nem lehet művelni. Ehhez kívánunk erőt, hitet - fejezte be gondolatait dr. Makovényi Ferenc.
Dr. Hornok László akadémikus, rektorhelyettes is szólt az évnyitó közönségéhez. 
- Magyarországon a felsőoktatás tömegesedésekor kiderült, hogy a hallgatók jelentős része nem tudatosan választ iskolát, hanem gyakorlatilag 3-5 évre elüti a munkanélküliség gondját. Ismereteim szerint, hála Istennek, ezen a karon, amely a munkáltatók és a végzettek presztízs-listáján élen jár, nem ez a jellemző. Önök egy tekintélyes karra nyertek felvételt, ahol jó dolgokat lehet jól tanulni. S ehhez kapcsolódik a kérésem: egyetlen napjuk se teljen el úgy, hogy ne gyarapították volna az értékeiket, a tudásukat. Így lehet, így maradhat a felsőoktatásban eltöltött időszak életük legcsodálatosabb periódusa.
Az öregdiákokat, köztük a 60 éve végzett Bernhardt Gyulát dr. Reischl Gábor főiskolai tanár köszöntötte a tisztelet és az elismerés szavaival.
Balázs Gusztáv felvételei
