II. Csíkszéki Gazdanapok

Hargita megyében, Csíkszeredában és Csíkszentsimonban szeptember 29-én és 30-án második alkalommal rendezték meg a Csíkszéki Gazdanapokat, melynek szervezésében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Szent István Egyetem társszervezőként működött közre. Pénteken a megyeházán Vidék – biztonság címmel zajlott konferencia. Délután a Márton Áron Líceumban ünnepélyesen megnyitották a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar kihelyezett mesterképzéseinek új tanévét.

A vidékbiztonság a székelyföldi térség fejlesztéspolitikai gyakorlata felől nézve új, innovatív megközelítést kíván. Az agrárium különböző szegmenseinek, a környezettel kapcsolatos feladatoknak, a gazdasági életnek, a szociális helyzetnek a személyi és közösségi biztonságnak , az élelmiszer előállításának, a kiberbiztonságnak, a szolgáltató-infrastruktúra hálózatok működtetésének megvan a maguk intézményi, szakértői bázisa, részben centralizált, részben decentralizált vagy civil formában. Térségi szemszögből nézve azonban kevés példa van arra, hogy az egyes területekhez kapcsolódó kockázatok, veszélyek értékelése, elemzése vagy az ahhoz kapcsolódó cselekvések szinergikus módon történjenek.

A tudás a boldogulás kulcskérdése, mondta a pénteki konferenciát bevezetve Magyar Ferenc, a programok szervezésében közreműködő Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnöke, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója. Ismertette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a SZIE együttműködésével vidékbiztonsági kutatócsoport kezdte meg munkáját Magyarországon.

A tudással a biztonságot lehet fokozni, jelentette ki Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszabályok alkotóinak és alkalmazóinak állami és uniós szinten is elő kell segíteniük az emberek, az eszközök és a termények biztonságát, a vadkárok mérséklését, megelőzését.

Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a tudás és a gazdasági potenciál együttesen képesek a biztonságot megvalósítani. A magyar állam jelentős forrásokkal segíti a határon túli területek gazdasági fejlődését, szem előtt tartva, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése döntő tényező egy-egy térség népességének megtartásában.

Lázár Zoltán külgazdasági attasé jó és eredményes tanácskozást kívánva arra biztatta a résztvevőket, mélyítsék el ismereteiket az innovációról, fogalmazzanak meg fejlesztési célokat, igényeket.

Sebestyén Csaba, a román parlament képviselője kiemelte: a mezőgazdaság nemcsak élelmiszert, hanem levegőt és tájat is termel. Ezért nem kizárólag a vidéken élők érdeke az agrárium fejlesztése, aminek része kell, hogy legyen a szakmai képzés és a szaktanácsadás, mert ez is feltétele a versenyképességnek.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termelésben új kultúrák jelentek meg. Csökkent a pityóka termésterülete, beérik a paprika és a paradicsom. A megváltozó éghajlati és piaci feltételekhez való alkalmazkodás a termelők szemléletének megújítását is szükségessé teszi.

A komplex biztonság értelmezése a vidéki térben című előadásában Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kifejtette, hogy élelem nélkül nincs biztonság. A vidékbiztonsági kutatócsoport a biztonság 9 pillérét elemzi. Ezek a politikai-kormányzati, a fizikai, a gazdasági, a szociális-társadalmi, a környezeti-környezetvédelmi, az élelmiszer-élelmezési, az infrastrukturális biztonság, továbbá a fenntarthatóság és megújulás, valamint az öngondoskodás.

Ifjabb Bíró Zoltán társadalomkutató arra mutatott rá, hogy szükség lenne mindenütt vidékbiztonsági leltárak felvételére, helyi és külsős szakemberek együttműködésével. Fontos, hogy megtaláljuk a helyben jelentkező problémák helyi megoldását. Jó példák erre a tűzoltóságok, rendőrségek és a közfeladatot vállaló civil szervezetek.

Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere a polgárőrség létrejöttét és működését ismertette településén. Míg a hatezer lakosra és a 20 ezer hektárnyi erdőterületre egy rendőr jut, a községben 180 fő vállal járőrszolgálatot.

A nagyragadozók mint biztonsági kockázat címmel Csányi Sándor, a Szent István Egyetem tanára tartott előadást. Elmondta, hogy a problémák nem ott kezelhetők, ahol jelentkeznek. Biztonságuk fokozása érdekében a veszélyeztetett területen élőknek szövetségeseket kell keresniük a társadalomban. Adatokkal kell alátámasztaniuk az igényeiket, többek között feltérképezve a károkat, a gazdasági kockázatokat, az ember-medve eseteket, a nagyragadozók területi viszonyait.

Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter széles keresztmetszetét rajzolta fel azoknak a vidék biztonságát érintő közjogi témáknak, amelyeket a parlament tárgyal vagy tárgyalni fog a közeljövőben. Arról is beszámolt, hogy a következő években genetikai felmérést végeznek a romániai medveállományról.

Tóth Tamás, a SZIE oktatási rektorhelyettese a sikeres önkormányzati működés gazdaságbiztonsági és szociális biztonsági dimenziói címmel tartott előadásában kiemelte: a kreativitás nem igényel pénzt, arra mindig van lehetőség. A tervezésben a társadalmi részvételt közüggyé kell tenni, másképp fogalmazva, közösségi tervezésre van szükség.

*

A hagyományosan a Márton Áron Líceum kápolnájában megrendezett tanévnyitó ünnepélyen Tóth Katalin helyettes államtitkár nagyrabecsülését fejezte ki azért, hogy a Szent István Egyetem immár 26 éve vállal feladatokat a külhoni magyarság magyar nyelvű felsőoktatásában. A Földművelésügyi Minisztérium ösztöndíjakkal támogatja a hallgatókat annak érdekében, hogy a megszerzett tudásukkal elősegítsék a maguk, családjuk és a nemzet boldogulását.

Az egyetem részéről dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes és dr. Káposzta József, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja mondott köszöntőt. Az eseményen vette át mestertanári oklevelét Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgató a GTK dékánjától.

A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány kuratóriuma doktori tanulmányokat támogató ösztöndíj létesítéséről döntött, amit alapító elnökéről, dr. György Antalról nevezett el. Az elismerésben először Lukács-Antal Levente, a SZIE doktorandusza részesült. A díj alapításáról szóló döntést, a névadó életrajzát, majd a díjazott eddigi tanulmányait János Zsuzsa, az alapítvány elnöke ismertette.

*

Vasárnap Csíkszentsimonban, a Szent László Gyermekvédelmi Központban helyi élelmiszerek és kézműipari termékek vásárát, szarvasmarha bírálatot, lófajták bemutatóját, lovas kocsik ügyességi versenyét, valamint farönk-húzóversenyt tartottak. Az eseményen megáldották a Székelyek kenyerét. Az egész napos tartalmas, nagy érdeklődéssel kísért programot a Republic együttes koncertje zárta.