Megújuló energiák, megújuló egyetem
A globális felmelegedés, az energiagazdálkodás és a megújuló energiák térnyerése a fő téma az Európai Unió állam- és kormányfőinek jelenlegi találkozóján. Ez ad különös jelentőséget annak, hogy március 9-én Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter, megújuló energia felhasználását biztosító, új, stratégiai beruházást jelentett be a Szent István Egyetemen, ahol az ország legnagyobb fotovillamos (napelemes) erőműve van.
A SZIE a természeti erőforrás tudományok területén is megújítja, bővíti, gazdagítja tudományos és oktatási potenciálját. E folyamat jelentős állomása a diákok felkészülését legkorszerűbb eszközökkel segítő Forrásközpont, melyet az újságírók jelenlétében avatott fel Kóka János és dr. Molnár József rektor.
A miniszter kiemelte: magyar cég is képes ma stratégiai nagybefektetést megvalósítani, amit a Kormány támogat. A tájékoztatón az egyetem vezetése mellett részt vett Maczinkó István, a beruházó HelioGrid Magyarország Napelemgyártó Kft. ügyvezetője is.
Ismert, hogy az Európai Unió új energiapolitikájában a leghangsúlyosabb kérdések és kihívások: az éghajlatváltozás vagy klímaváltozás, a behozataltól való növekvő függőség, az egyre magasabb energiaárak, az EU tagállamainak egymásra utaltságából adódó ellátási zavarok kezelése, az energiaellátás fenntarthatósága, biztonsága és versenyképessége és az üvegházi gázok csökkentési elvárása 2020-ra 20 %, az 1990. évhez képest. Rangos helyet foglal el a környezetvédelem erősítésével összhangban - az energiatakarékosság és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.
Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2010-ig a megújuló energiahordozó-felhasználás korábbi 5,3%-os részarányát 12%-ra, a megújuló energiával termelt villamosenergia felhasználásbeli részarányát 22,1%-ra kívánják növelni. Magyarországra vonatkozóan az EU részéről a tárgyalásokat követően a megújuló energiával termelt villamosenergia részarány növelésére 3,6%-os részarány-elvárás alakult ki.
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló irányelve a közlekedésben a bio üzemanyagok részarányának növelését is előírja a tagországoknak.
- Az elvárás a tagállamok felé 2010-ig 5,75% elérése.
- Magyarország a bio-üzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására vállalta 2010-re a 5,75 % elérését. Ennek érdekében differenciált jövedéki adót alkalmaz Magyarország.
2007. június 30-tól benzinnél:
- 103500 Ft/1000 l 4,4 térfogat % vagy annál nagyobb bio-üzemanyag tartalomnál,
- 111800 Ft/1000 l 4,4 térfogat % alatti bio-üzemanyag tartalomnál.
2008. január 1-től gázolajnál:
- 85 000 Ft/1000 liter a 4,4 térfogat % vagy annál nagyobb bio-üzemanyag tartalomnál,
- 93 000 Ft/1000 liter a 4 térfogat % alatti bio-üzemanyag tartalomnál.
A jövedéki törvény ilyen irányú módosítása elősegíti a vállalás teljesítését.
A megújuló energiahordozóból előállított villamosenergia részaránya Magyarországon a villamosenergia-felhasználáson belül 2003. évi szinten 0,7% volt, és a csatlakozási szerződésben 2010-ig ennek a részaránynak 3,6%-ra történő növelését vállalta Magyarország.
Az erőművek faapríték-tüzelésre történő átállása, szélerőművek létesítése következtében jelentősen, 2005-re a részarány már 4,5 %-ra nőtt. További megújuló alapú villamosenergia-termelés csak az energiacélú növénytermelés elterjesztésével, a biogázüzemek létesítésével és a hazai vízenergia nagyobb mértékű hasznosításával lehetséges.
Sokan felismerték: a napenergia hasznosítása felel meg leginkább annak a célnak, hogy a lakosság is hozzá tudjon járulni saját háztartása energiaszükségletének emisszió-mentes, megújuló energiával történő ellátásához.
Ma Magyarország területére éves szinten eső napenergia a jelenlegi évenkénti összenergia felhasználásunk 400 szorosa. Hasonló a helyzet a világon mindenhol. Az elterjedés akadálya a beruházások hosszú megtérülési ideje. A hőenergiát Magyarországon a napenergia-hasznosítás alig éri el a megújuló energiaforrások 4%-os arányában a 0,2 %-ot. A napenergiából villamos áramot előállító technológiák és kutatások fejlődnek, a kereslet a napelemekre évente az EU területén évente szinte megduplázódik, s a technikák hatásfoka és ára is egyre kedvezőbb. Ezért érdemes befektetni ebbe a területbe.
A 2007-2013 között energiatakarékosságra költségvetési és MFB-s forrásokból összesen rendelkezésre álló 100 Mrd Ft és a Környezeti és Energetikai Operatív Program támogatásának segítségével (megújuló energiaforrás-növelésére 49 Mrd Ft, energiatakarékosságra 34 Mrd Ft) elérhető, hogy a megújuló energiahordozó-felhasználás 2013-ra az összenergia felhasználáson belül elérje a 7,5%-ot, a villamosenergia termelésen belül pedig a 6,5%-ot.
A meghirdetés előtt álló NEP-2007-ben a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználásra is várható támogatás. A tervezetben szereplő támogatott területek
hagyományos építésű lakások energiatakarékossága
lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás
Várható eredmény 2007-ben
- 14-15 ezer lakás energiatakarékossági beruházásai
- 3 ezer lakásban megújuló energiahordozó beruházás.
FOTOVILLAMOS NAPERŐMŰ
Az ország jelenleg legnagyobb, 10 kW teljesítményű fotovillamos (napelemes) erőműve működik a Szent István Egyetem gödöllői kampuszán. A rendszer elsősorban oktatási és demonstrációs céllal épült, de a kapcsolódó kutatási feladatokon túl villamos energiát is termel, amit az erőmű helyszíneként szolgáló kollégium villamos hálózatába táplálnak és ott használnak fel.
A SZIE Fizika és Folyamatirányítási Tanszéke hosszú ideje foglalkozik a fotovillamos rendszerek fejlesztésével, kutatásával. Ez volt a feltétele, hogy az erőmű az EU valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KAC programjának támogatásával itt valósuljon meg. A projekt vezetője dr. Farkas István egyetemi tanár, tanszékvezető, a Nemzetközi Napenergia Társaság igazgatósági tanácsának tagja, akinek kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatai is hozzájárultak a projekt elnyeréséhez.
A kollégium C épületének tetején elhelyezett fotovillamos rendszer 3 különböző technológiát alkalmazó mezőből (alrendszerből) épül fel. A napelemek összes felülete 150 m2. A megtermelt energiát három inverter alakítja át a villamos hálózatba tápláláshoz szükséges 230 V, 50 Hz-es váltófeszültséggé. A rendszer kivitelezője a Gaiasolar Kft. Folyamatos működését, a hálózatba betáplált energia mennyiségét és a kapcsolódó széndioxid megtakarítás értékét információs tábla szemlélteti.
HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT
A Szent István Egyetem az Informatikai Hivatala által koordinált HEFOP 4.1.2 projekttel 2004-ben nyert támogatást infrastrukturális elemeinek fejlesztésére, multifunkciós közösségi és oktatási terek kialakítása, informatikai korszerűsítésre. A pályázat költségvetése 851 millió forint, ebből az I. Nemzeti Fejlesztési Terven belül érkező uniós támogatás 720 millió forint. A fejlesztés érintette a budapesti és a jászberényi karokat; Gödöllőn kétezer négyzetméterre terjedt ki, ahol az építészeti és épületgépészeti felújítás, akadálymentesítés a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően történt.
A hallgatói információs központ számítógépes termeinek egy részében egyszerűen karbantartható, üzembiztos, központilag menedzselt vékony klienseket helyeztek el; ezek képernyői csupán 40 wattot fogyasztanak. Az átadást követően a hallgatói önkormányzatok is ide költöznek, ezért a hallgatók nap, mint nap rutinszerűen találkozhatnak képviselőikkel. A szolgáltatásokat karrieriroda és másolóközpont, kávézó és ruhatár teszi teljessé.
A fejlesztés során bővítették az egyetem belső optikai gerinchálózatát és az aktív elemeket. A megnövekedett kapacitásigényt kiszolgálni képes központi szerverpark, menedzsment rendszer és háttértároló rendszer (SAN) kialakítása úgy történt meg a gödöllői központban, hogy az a külső karokat is kiszolgálja.