Megújulóenergia-bemutatóközpont is segíti a tudásmegosztást a Szent István Egyetemen
A világ egyik legnagyobb önkéntes akciója, a március 28-án 20:30-kor kezdődő Föld Órája a fenntarthatóság jegyében idén is szemléletváltásra szólít. Bolygónk állapotán ugyanis csak akkor javíthatunk, ha odafigyelünk mindennapi tevékenységeinkre, így energiafogyasztásunkra is. Ezzel összhangban a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának szakembergárdája is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tudást átadja hallgatóinak.
A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának kutatói több mint egy évtizede foglalkoznak megújuló energiaforrásokkal, azon belül pedig elsősorban a napenergiás rendszerekkel. Ennek eredményeként az Egyetem Gödöllői Campusán már 2005 októberében egy Európai Uniós projekt keretében kiépült egy 10 kW névleges teljesítményű fotovillamos (napelemes) rendszer, amely az addig megépült ilyen rendszerek között Magyarország legnagyobbjának számított. Az itt termelt energiát a Campus néhány épülete, így elsősorban a helyet adó C kollégium rögtön fel is használhatja, csökkentve ezzel a villamos szolgáltatótól vásárolt energia mennyiségét.
A napelemes rendszer ugyanakkor az Egyetem számára kutatási és oktatási potenciált is rejt magában. Megléte ugyanis lehetővé teszi a leendő mérnökök közvetlen találkozását egy ilyen rendszer üzemeltetési problémáival, de az interaktív tudományos ismeretterjesztés eszközei révén a lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek bővülését is elősegíti.
„A szakmai képzés mellett nagyon fontos feladatunknak tartjuk megújuló energiák, ezen belül elsősorban a napenergiás alkalmazások népszerűsítését a hallgatók között, mondván, hogyha napi rendszerességgel találkoznak ezekkel a rendszerekkel, akkor majd mérnökként vagy magánemberként is hasonló természetességgel fordulnak hozzá” – mutatott rá a koncepció lényegére Dr. Farkas István, a Fizika és Folyamatirányítási Tanszék professzora, a Magyar Napenergia Társaság elnöke. „Ennek fényében gondoltuk úgy, hogy a korábban telepített, általában nehezen látogatható napelemes rendszerek mellé egy központi, jól látható helyre, az Aula lépcsősorában levő világítóudvarokra további napelemeket telepítünk.”
A bővítés több fő területet célzott: egy új típusú napelemes és egy napkollektoros rendszer kiépítését, valamint a teljes napenergiás eszközpark központi monitorozását, amely képes a témával foglalkozó hallgatók és kutatók, továbbá az Egyetem egész közössége számára valós időben mutatni a rendszer pillanatnyi és kumulált energiatermelését. A vákuumcsöves kollektor cseréjével, valamint hibrid és levegős kollektorok beüzemelésével pedig egy olyan rendszert sikerült kialakítani, amely az itt használt technológiáknak sokkal mélyebb vizsgálatát teszi lehetővé mind a hallgatók, mind a doktoranduszok számára.
