Mérlegre került a felsőoktatás

Hol tart ma a magyar felsőoktatás? Mennyit ér a munkaerőpiacon a diploma? Mire ad választ a duális képzés? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a Design Terminálban április 23-án megrendezett XIV. Felsőoktatási Média Konferencia kerekasztal-beszélgetése. Gondolatébresztőként dr. Szabó István, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja mutatta be, hogyan változott a felsőoktatás a rendszerváltás óta, míg Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Hajdu Zoltán fejvadász, a Smart Staff Kft. ügyvezetője, Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese és Nagy Zoltán, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezetője arról beszélgetett: hogyan hidalható át a felsőoktatás és a munka világa közötti szakadék.

Hogyan állunk, ha mérlegre tesszük a felsőoktatást? – tette fel a kérdést nyitóbeszédében dr. Szabó István. Mint mondta: a rendszerváltás óta már három felsőoktatási törvényt – 1993, 2005, 2011 – éltünk meg és megszámlálhatatlan módosítást, amelyek mind alakították a felsőoktatás képét, teljesítményét.

A pozitívumok között említette, hogy a 2005-ös felsőoktatási törvény beengedte a főiskolákra és az egyetemekre a hallgatókat, tömegessé vált a felsőoktatás. A bolognai rendszer is jó, csak gyors volt az átállás, nem tudtak felkészülni az egyetemek, gyakori hibaként az öt éves képzésből túl sok mindent gyömöszöltek be BA-képzésbe – mondta az előadó, aki a Bologna-elv elterjedése és a hallgatói létszám növekedése mellett pozitívumként említette a PhD-rendszert és a kancellária bevezetését is. Eredményként emelte ki azt is, hogy egyre több a külföldi hallgató a magyar felsőoktatásban, többek között a Szent István Egyetemen is. A mérleg másik oldalán azonban gyengítik a felsőoktatást a finanszírozási problémák, az egyetemek kiszolgáltatottsága, és az oktatói-hallgatói arány romlása, amelyet még nem kezelnek jól az intézmények - fogalmazta meg a dékán.

Dr. Szabó István a most bevezetett duális képzést is mérlegre tette. Mint mondta: a gyakorlatorientáltság fontos, bár viszonylag gyorsan vezettük be, és veszélyes lehet, hogy a hallgatók olyan sok órában dolgoznak és tanulnak, hogy nem lesz idejük szociális tevékenységre, kikapcsolódásra, társasági életre.

Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke elmondta: nem elég gyakorlatorientált a magyar képzés, a felsőoktatás eltávolodott a gazdasági szektortól, és önálló életet kezdett élni anélkül, hogy együttműködött volna a gazdaság szereplőivel. Ezért szemléletváltásra van szükség a felsőoktatásban. A duális képzés nagyon jó, de nem jelent mindenki számára megoldást.

Nagy Zoltán, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-től elmondta: elengedhetetlen az együttműködés a piaci partnerek és felsőoktatás között, ennek azonban több formája is lehet, melyek között a duális képzés csak az egyik lehetőség. A német mintára a Kecskeméti Főiskolán bevezetett modell nagyon jól használható, de nem csodaszer, és nem minden területen feleltethető meg.

Zsuppán András, a Heti Válasz újságírója moderátorként arról is faggatta a kerekasztal résztvevőit, mennyit is érnek a munkaerőpiacon a magyar diplomák.

Hajdu Zoltán fejvadász válaszában kiemelte: nagyon fontos a diploma, ennél azonban jóval lényegesebb a gyakorlat és a kezdeményezőkészség. Hangsúlyozta: a Google bizonyos csoportjaiban 14 százaléka a munkavállalóknak nem diplomás. Hogy akkor mi alapján választ az Apple és a Google munkatársat? – tette fel a jogos kérdést. Elsősorban az attitűdöt, a kitartást és a tapasztalatot nézik. Elvárásuk, hogy a jelentkező tudja, ismerje azt a vállalatot, ahova pályázik, értse meg a cég működési modelljét és találja meg azt is, hol tud ebbe bekapcsolódni. A fejvadász elmondta: sajnos gyakori, hogy úgy jelentkezik valaki egy állásra, hogy nem is ismeri az adott vállalatot. Így a munkaerőpiacon sokszor nem a diplomások arányával, hanem az attitűddel van a probléma.

Nagy Zoltán is kiemelte: nem az embert adja el a diploma, hanem az ember adja el a diplomát. Aki többet vállal, aki minél több szeletkét tesz hozzá tudásához, az könnyebben el tud helyezkedni és magasabb bérre számíthat. Magyarországon a diploma értéke kiemelkedően nagy, tény, hogy diplomát szerezni jó Magyarországon, mert gyorsabb – átlagosan négy hónap – munkát találni vele. Emellett bérelőnyt jelent a továbbképzés, magasabb végzettség, munkatapasztalat és a külföldön szerzett tanulmány és gyakorlat.

Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese is elmondta: a nemzetközi tapasztalat nagyon nagy előnyt jelenthet a hallgatóknak, ugyanis nem csak könnyebben helyezkednek el, de átlagosan 27 százalékkal magasabb fizetésre is számíthatnak. Emellett felmérés bizonyítja, hogy a nemzetközi tanulmányok során a hallgatóknak azok a készségei, képességei erősödnek – nyelvtudás, kíváncsiság, reális értékelés, önismeret –, amelyek a munkaerőpiacon is hasznosak és keresettek.