Az első hazai karbonkonferencia eredményei
Üzletemberek és karbonpiaci szakemberek gyűltek össze november 20-án a Szent István Egyetemen Magyarországon elsőként megrendezett Karbonpiac 2009 konferencián,
hogy megvitassák, milyen lehetőségeket rejt a klímavédelem a hazai üzleti élet számára. A konferencia résztvevői megfogalmazták azokat a hazai gazdasági szempontokat, amelyeket kívánatosnak tartanak képviselni a koppenhágai ENSZ Klímacsúcson. A konferencián részt vett Faragó Tibor szakállamtitkár, aki az üzenetet hivatalosan is továbbítja a miniszterelnöknek.
Számos országban a klímavédelem és az emisszió-kereskedelem az üzleti élet szerves része. A karbonpiacok igen sikeresek, és a rendszer jelentős szerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkenésében. Működésének megértése, az egyes szektorokra való hatások, lehetséges következmények felmérésének képessége azonban szinte teljes egészében hiányzik a hazai gazdasági szereplők eszköztárából.
Hogyan lehet klímabarát módon, de az üzleti szempontok szigorú figyelembevételével vezetni a magyar vállalkozásokat? Erre az alapkérdésre kereste a választ a konferencia. A résztvevők egyetértettek abban, hogy hatalmas léptékű fejlődést produkáló az emisszió-kereskedelmi piacot nem lehet figyelmen kívül hagyni, és a magyar üzleti szférának, illetve a terület szakértőinek nagy szerepe van abban, hogy olyan klímavédelmi stratégiák kerüljenek kidolgozásra, amelyek teret engednek a klímavédelem üzleti életbe való integrálásának.
A konferencia folyamán többször megfogalmazódott, hogy fontos szerepe van a területen felhalmozódott, rendkívüli sebességgel bővülő ismeretek átadásának, új generációs közgazdászok képzésének. Az egyetem falai között rendezett konferenciának így szimbolikus jelentése is volt.
Továbbá a konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a karbmenedzsment és karbonfinanszírozás szekciók, valamint különböző témájú szakmai beszélgetések eredményeként javaslatokat továbbítsanak a miniszterelnöknek arról, hogy milyen szempontokat képviseljen a decemberi COP15 klímacsúcson. A zárókerekasztal után dr. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára három pontban foglalta össze a javaslatokat, amelyet Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár továbbít a Miniszterelnöki Hivatalba:
1. Szeretnénk, ha a jelenlegi Európai Uniós kereteken belül a legköltséghatékonyabb emisszió-csökkentési stratégiák kerülnének meghatározásra, és nem rövidtávú haszonelvű érdekeket képviselnének. Értjük ez alatt azt, hogy a hagyományos energiaszektor szerepét redukálni kell az elkövetkező időszakok stratégia alkotásában.
2. Világossá kell tenni a gazdasági élet szereplői számára, hogy a karbonmegtakarítás piaci érték. Ahhoz, hogy ez szerves részévé váljon a magyar üzleti életnek, a piaci mechanizmusokat közvetlenül nem zavaró állami garanciákra van szükség.
3. Az alternatív energetikai és egyéb emisszió-csökkentési beruházásokhoz kapcsolódó állami vagy banki finanszírozás emisszió-csökkentési teljesítmény alapján történjen, azaz a vállalatok személyes érintettségét kell elérni.
A konferencia végén Faragó Tibor megfogalmazta, hogy a klímaváltozás kérdése sokkal jobban áthatja majd az új világrendet, mint eddig bármikor, ugyanis szinte minden iparágat érint. A hamarosan kialakuló kvótaszűkösség miatt pedig az az ország lesz versenyelőnyben, amelyik rájön, hogy lehet már most költséghatékony megoldásokat találni.
„Kelet-Európában elsőként rendeztünk karbonpiaci konferenciát, reméljük az eszközök megtalálásában is elsők leszünk" - mondta el dr. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára a konferencia zárásaként.