Jubileumi OTDK nyitány Keszthelyen

Keszthelyen nyitották meg szerdán a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. A Georgikon városa a 16 szekció közül az Agrártudományi Szekciónak ad otthont, az előadások két napon át követik egymást.

A Balaton Színházban tartott ünnepélyes megnyitón Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott arra, hogy a magyar mezőgazdaság a rendszerváltozás előtt, az adott társadalmi-gazdasági helyzetben szép eredményeket ért el, de ma már másra van szükség és lehetőség. A politikus a mezőgazdaság többfunkciós európai modelljének megvalósítását szorgalmazta Magyarországon, amelyben a tartamosságot, a folytonosságot, a vidék stabilitását biztosító, a szövetkezés formáival élő családi, kis- és közepes méretű gazdaságok a dominánsak. Kiemelte, hogy napjainkban a jó minőségű és egészséges élelmiszerek termelése nemzetbiztonsági kérdéssé vált hazánk számára is. A kívánatos mezőgazdaság fenntartja a tájat, megőrzi a környezet erőforrásait, és mindezt olyan rendszerekben végzi, amelyekben sok ember munkát talál.

A kormány egy évvel ezelőtt súlyos örökséget vett át, az ország az erózió végső stádiumába jutott. A gyenge érdekérvényesítő képességű agrárium exportpiacai elvesztése mellett jelentősen visszaszorult a belső piacokról is. Mindennek következtében a vidék is súlyos válságba került.

A kilábaláshoz új agrár- és vidékstratégiára van szükség és a szellemi infrastruktúra megújítása is elkerülhetetlen. Ángyán József kijelentette, hogy az értelmiség egy része súlyos történelmi felelősséget visel amiatt, hogy ide jutott a magyar agrárium és a magyar vidék.

Az államtitkár elmondta, hogy a közeli napokban elkezdődik a nemzeti vidékstratégia nemzeti konzultációja. Kérte a hallgatókat, vegyenek részt a vitában, segítsék elő az agrárium és a vidék újbóli felemelkedését.

A magyar felsőoktatásban – a történelmi hányattatások miatt - ritka az olyan több évtizedes hagyomány, mint amilyet a klebelsbergi oktatási koncepcióval rokon diákköri mozgalom képvisel, mondta köszöntőjében Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. A tudományos diákkörök fennmaradása azoknak a tanároknak köszönhető, akik vállalták a sok lemondással járó áldozatot, a nagyobb elismerés nélküli többletfeladatokat, s ugyanez mondható el a hallgatókról is. A politikus úgy fogalmazott, hogy a TDK rekontraszelekcióként működött a szocializmus évtizedeiben.

A rendszerváltozás után sok veszély fenyegeti a mozgalmat. Ezek között említette a piacosodást, a média dominanciáját, a kisszerűség terjedését, a könnyebb ellenállás irányába tett engedményeket, az oktatásban érvényesített minőségi követelmények gyengülését.

A tanári pálya vonzerejének csökkenését mi sem jelzi inkább, mint az, hogy a múlt évben összesen 30 fizika, kémia, biológia tanár hallgatót vettek fel a felsőoktatásba, miközben kétszázan mentek nyugdíjba ezekről a szakokról. Van olyan nagy egyetem, ahová az idén senki sem jelentkezett kémia tanár szakra.

Az oktatási államtitkárság erőteljes munkát folytat a köz- és felsőoktatás megerősítése érdekében, a korábbi években elkövetett hibák kijavítására törekszik. Magyarországon a bolognai rendszert úgy vezették be, hangsúlyozta, hogy az homogén középszintre állította be az oktatást. A hallgatók egy részének fölöslegesen sok, a másiknak pedig túl kevés az elsajátítandó ismeretanyag.

A tárca arra készül, hogy újradiverzifikálja a felsőoktatási rendszert. Az alapképzésnek olyan diplomásokat kell kibocsátania, akik keresettek a munkaerőpiacon. A vezető egyetemeknek oktatói gárdájukkal és hallgatóikkal, valamint infrastrukturális adottságaikkal a nemzetközi versenyben kell helytállniuk. E törekvést képviselik majd a felsőoktatásért felelős európai uniós főigazgatók április 10-12-ig Budapesten sorra kerülő ülésén.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke az április 29-ig tartó rendezvénysorozatról elmondta: hatvan éve néhány tucat tanár és diák lelkesedésével indult, ma már azonban 16 ezer diákot és hallgatót mozgat meg az országban. Idén 16 szekcióban, az ország 11 városában folyik a tudományos versengés, de most először csaknem száz, határon túli diák is részt vesz a megmérettetésben.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fővédnökségével kétévente szervezett konferenciasorozaton 4470, az intézményekben szakemberek által előzsűrizett és ott kiválónak minősített pályamunka ötezer szerzője mutatja be és méri össze a kötelező tanulmányokon felüli munkájának eredményeit. A résztvevőket 5500 témavezető és konzulens készítette fel. Az intézmények összesen 1600 helyi tudományos diákköri konferenciát rendeztek, amelyeken 13 ezer dolgozattal mintegy 15 ezer szerző szerepelt. A pályamunkákból 6749 jutott tovább az OTDK-n történő bemutatásra.

Az országos konferenciasorozat 408 tagozatának zsűritagjai minden esetben a tudományos és szakmai élet legkiválóbb szereplői, akadémikusok, akadémiai doktorok, professzorok, kutatók, PhD-doktorok, valamint fiatal doktoranduszok, akik szinte valamennyien maguk is szerepeltek korábban OTDK-n. A tagozati első helyezettek pályázhatnak a Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a legkiválóbb 48 hallgató kaphat meg.

Balázs Gusztáv felvételei