Régi idők új hírnökei a botanikus kertben
Magnólia gyűjteménnyel gazdagodott a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Botanikus kertje. A 46 virágba borult vagy éppen virágba borulni készülő fácska az európai hírűvé vált vadkörtefa közvetlen közelében kezdi meg az idei tavaszon pályafutását az 1959-ben létesített kertben. Az új gyűjteményt dr. Tőzsér János rektor, Pecze Dániel, Gödöllő alpolgármestere és Dr. Orlóci László, a Kertvezetők Tanácsának elnöke avatták fel szerda délután.
A magnólia az egyik legősibb, magas díszítőértékű kétszikű növény. Néhány példánya a kert nyitása óta itt van, azóta nagy fává terebélyesedtek a bejárat és a növényház közelében, mondta bevezetőjében dr. Szirmai Orsolya, megbízott kertvezető.
Az új gyűjtemény kialakításakor cél volt, hogy az minél diverzebb legyen színben, alakban és formában. A kert kedvező talajtani adottságai mellett a szakszerű gondozás is szép jövőt jósol a magnóliás ligetnek, amely az itt már hosszabb ideje élő példányokkal együtt az ország egyik leggazdagabb gyűjteménye lett.
A magnóliák a régi idők hírnökei, jelentette ki dr. Tőzsér János, köszönetet mondva mindazoknak, akik közreműködtek a gyűjtemény kialakításában. Hangsúlyozta, az új fejlesztés megerősít múlt évben elmondott szavait: a botanikus kert fejlesztési koncepciója helyes utat jelölt ki. Az oktatás szolgálata mellett elősegíti a városi és az egyetemi polgárság közeledését is, bekapcsolja a területet Gödöllő turisztikai kínálatába.
Egyetértését fejezte ki ezzel kapcsolatban Pecze Dániel alpolgármester. Gödöllő fontos célja, hogy a kastélyt évente felkereső 200 ezer látogató a város más érdekességeit is megtekintse. Sikeres példája volt jó kommunikációnak és az együttműködésnek is a vackor eredményes szereplése az Év fája versenyeken hazánkban és Európában.
Dr. Orlóci László, a Kertvezetők Tanácsának elnöke, az ELTE Füvészkert vezetője kiemelte: az egyetemi botanikus kertek az ifjúsághoz közel működnek, vezetőik különleges felelősséget viselnek azért, hogy a fiatalok felismerjék: az ő feladatuk lesz ezen a környezet- és természetvédelmet egyaránt szolgáló élő gyűjtemények átörökítése a következő generációknak.
A növénykertek a nemzeti vagyon részét képezik, számos országban nyilván tartják az értéküket és meg is becsülik, pénzt, energiát áldoznak a fenntartásukra és gazdagításukra. A Szent István Egyetem ezt a kötelességét megtette; elhivatottságot is érez iránta. Ahogy fogalmazott, a kollégák nagy érdeme az értékek felkutatása, a vezetőké pedig a felkarolásuk.
A gyűjteményt Pecze Dániel és dr. Posta Katalin, az MKK dékánhelyettese avatták fel, majd dr. Tőzsér János és Figler Kálmán kancellár fejezték be a telepítését, rájuk várt ugyanis az utolsó példány elültetése.
Dr. Szirmai Orsolya köszönetet mondott a tervezésben és a megvalósításban nyújtott segítségért Pándi Ildikó gyesen lévő kertvezetőnek, dr. Neményi András és Czóbel Szilárd egyetemi docenseknek, a Kertszabó Kft-ből Szabó Zoltánnak és Marton Károlynak valamint Virág Ferencnek.
Azt is megtudtuk, hogy a fák zöme Fehérgyarmatról származik. Ebben az évben még két tematikus gyűjteménnyel gazdagodik a kert, ezekkel együtt már 15-re gyarapodik a számuk és felavatják a Láthatatlan régió tanösvényt.
Balázs Gusztáv felvételei
