Közép-Magyarországi Agrárcentrum kialakítására törekszik a Szent István Egyetem
A Szent István Egyetem nyitott a szakstruktúra átalakítására, az agrár-felsőoktatás megújítására, fenntarthatóvá tételére, hangsúlyozta dr. Tőzsér János rektor az Ybl Miklós Építéstudományi Karon augusztus 5-én tartott sajtótájékoztatón. Az esemény időszerűségét az adta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma július 30-án jelentette be a felsőoktatási struktúra átalakítására vonatkozó tervét, amelynek több változatában érintett lehet a Szent István Egyetem. Az elgondolások szerint az Állatorvos-tudományi Kar bázisán önálló egyetem alakulhat, az egyetem jászberényi kara az egri Eszterházy Károly Főiskola, míg a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti, Élelmiszer-tudományi és Kertészettudományi Kara a Szent István Egyetem részeként működhet tovább.
A SZIE rektora bevezetőjében elmondta: a demográfiai hullámvölgy is arra készteti a felsőoktatás szereplőit, hogy áttekintsék, milyen struktúrában lehet hatékony erőforrásaik felhasználása, hol és mennyire van háttere a minőségi képzésnek. Az egyetem megalapozottnak tartja az EMMI igényét, hogy minden felsőoktatási intézménynek meg kell vizsgálnia profiltisztítási lehetőségeit – különös tekintettel a szétaprózott agrár-felsőoktatásra – és elő kell segíteni egy fenntartható, gyakorlatorientált struktúra kialakulását.
A SZIE ebben a folyamatban aktív szerepet vállal. Már másfél éve egyeztető megbeszéléseket kezdeményezett e célból a Budapesti Corvinus Egyetemmel, az egri Eszterházy Károly Főiskolával, a Pannon Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával. A gödöllői székhelyű egyetem síkra száll egy minőségi oktatást, kutatást és fejlesztést lehetővé tévő, innovatív Közép-Magyarországi Agrárcentrum kialakításáért.
A rektor kiemelte, hogy a Szent István Egyetem az ismertté vált átalakítási elképzelésekben az egyik leginkább érintett felsőoktatási intézmény, amelyet nem gazdálkodási helyzete vagy képzéseinek színvonala, hanem a fenntartó által is inspirált profiltisztítás és az egyes szakterületeken nemzetközi szinten is jegyzett képzési helyek kialakításának igénye indokol. Az egyetem ebben a folyamatban karokat befogadó és elbocsátó intézmény is egyben. A rektor sajnálatosnak tartja azonban, hogy ezek közül csupán a Budapesti Corvinus Egyetem budai karainak lehetséges integrációjára irányul kiemelt figyelem, mivel ez a felsőoktatás átalakításában tervezett folyamatoknak csak egy részét képezi. Mint elmondta, az átalakításban érintett más felsőoktatási intézményekkel tovább zajlanak az egyeztetések, s a SZIE kezdeményezésére kedden Gödöllőn folytatódtak a megbeszélések a BCE vezetőivel is.
Dr. Tőzsér János hangsúlyozta, a Szent István Egyetem meggyőződése, hogy az agrárium, az agrár-felsőoktatás és az abban érintett hallgatók érdekét szakmailag és gazdaságilag a budai karok integrációja szolgálná leginkább.
Ebben a változatban hasznosulhatnának legjobban a Szent István Egyetem egyedülállóan széles agrárképzési portfóliójában és a budai karok által folytatott unikális képzésekben rejlő szinergiák. Kiemelte, hogy a nyolc doktori iskolát működtető Szent István Egyetem mindenkor a komoly képzési hagyományokkal rendelkező, elismert szakmai teljesítményt felmutató képzőhelyek fejlesztése és nem leépítése mellett lesz elkötelezett. Példaként említette, hogy a három Békés megyei városban működő Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar az oktatáspolitika, az egyetem, az oktatók és hallgatók, a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a térségi vállalkozások együttműködésével megtalálta azt a képzési, kutatási profilt, amely lehetővé teszi a fenntartható működését. A térségi felsőoktatásért érzett közös felelősség eredménye a kampuszok fejlesztésére fordítható hat megnyert TÁMOP pályázat, több, mint 1,5 milliárd forint értékben.
Másik példaként említette a rektor az egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karát. Ez a kar a Corvinus budai karaihoz hasonlóan önálló intézményként alapító tagja volt a Szent István Egyetemnek. Az elmúlt években voltak elszakadási szándékai, azonban az egyetem és a kar jelenlegi vezetésének sikerült az érvelést szakmai síkra terelve olyan megoldást találni, amelyben a kar a SZIE megbecsült elemévé tudott válni. A kar jelenleg meghatározó egyetemi bizottságok vezetését adja és közös képzéseket folytat a gödöllői székhelyű Gépészmérnöki Karral. A Szent István Egyetem a tervezett átalakítási folyamatokban ezeket a gyakorlatokat kívánja folytatni.
Az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy a budai karok új integrációja kutatási, gyakorlati oktatási és laboratóriumi területeken, továbbá speciális tudományterületeken a kapacitások olyan koncentrációját eredményezheti, amire egyébként nem nyílna lehetőség.
Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a hallgatók nem az egyetem neve vagy logója, hanem a képzések színvonala alapján választanak. A budai karokat érintő integráció esetén a képzésben részt vevő hallgatók továbbra is a megszokott budai kampuszon, eddigi oktatóikkal folytathatják tanulmányaikat, azonban számukra is elérhetővé válnak a SZIE minőségi tanüzemei, tangazdaságai és olyan szakokon is felvehetnek tárgyakat, amelyekre a Corvinuson jelenleg nincs lehetőségük. Hangsúlyozta, hogy a kormány döntésének értelmében a SZIE mintegy 300 millió forint értékben kertészeti tanüzemi áthelyezést és fejlesztést hajt végre. Amennyiben az integráció megvalósul, az abban érintett felsőoktatási intézmények közösen dolgozhatják ki az új tanüzem fejlesztési irányait, így kiküszöbölhetők a jelenleg is meglévő párhuzamosságok, továbbá lehetőség nyílik egy olyan modern technológiákat alkalmazó tanüzem létesítésére, amely egyedülálló ismeretek elsajátítását teszi lehetővé az agrár-felsőoktatásban. A SZIE konvergencia régiókban meglévő kampuszai lehetőséget biztosítanak az EU-s pályázatokon való indulásra, amibe egy integráció esetén a budai karok is bevonásra kerülnek.
A fenti elképzelés mellett a két egyetem által felállított bizottság természetesen más verziót is vizsgál, kikérve az agrárszakma és az érintett hallgatók képviselőinek a véleményét. A vizsgálatok eredményéről közös anyagban fogják tájékoztatni a fenntartót, aki a bejelentések szerint augusztus végén hoz döntést az átalakításokról.
A rektor hangsúlyozta, hogy a SZIE továbbra is kiemelt feladatának tekinti a tudomány haladásának elősegítését, a legújabb információs technológiák alkalmazását, a munkaerő-piaci követelmények változásához igazodó képzési tartalmak folyamatos fejlesztését, valamint azt, hogy a hallgatók azonnal hasznosítható, gyakorlati tudással lépjenek ki az egyetem falai közül. A Szent István Egyetem az előbb említett erősségeire támaszkodva hosszú távon Közép-Európa, a Kárpát-medence meghatározó, nemzetközi súlyú, vezető agrár-vidékfejlesztési felsőoktatási intézményévé kíván válni.
A sajtótájékoztatón dr. Helyes Lajos, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánhelyettese elmondta, hogy a 2013-ban kutatókar címet elnyert fakultás szakemberei jelenleg is több területen együttműködnek a Kertészeti és Élelmiszer-tudományi Karok kollégáival, az egyetemi oktatásban épp úgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia agrárosztályának munkájában is. A párhuzamosságok csökkentését célzó kormányzati törekvést azért is indokoltnak tartja, mert az az erőforrások koncentrálását eredményezheti.
Dr. Daróczi Miklós, a Gépészmérnöki Kar dékánhelyettese rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság-, a kertészet- és az élelmiszer-tudományban is egyre fontosabb szerepet játszik a műszaki háttér. A megújuló technikai, elektronikai és informatikai ismeretek nélkül ma már egyetlen mérnök sem szerezhet piacképes tudást. A kar minden ésszerű integrációt és együttműködést támogat, s a Corvinus Egyetem mindkét budai műszaki karával ápolnak együttműködést. A kapcsolatokat kibővítve a Gépészmérnöki Kar is részt vállalhat a tájépítész, kertész és élelmiszermérnök hallgatók képzésében.
Dr. Markó Balázs, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja leszögezte: az Ybl a Szent István Egyetem integráns része és az is marad, merthogy építeni kell, környezetet, mezőgazdaságot, vidéket – hozzájuk értő szakembereket. Az építés az egyetem összes szakmaterületét átszövi. Jó példaként említette, hogy a budapesti karról a Gépészmérnöki Karon működő műszaki tudományi doktori iskolába jelentkezők kétharmadát felvették. Az integrálódás persze sosem könnyű feladat, de könnyebbé tehető, hogy ha a felek szem előtt tartják azt, ami a legfontosabb: ígéretes életpályákat kell nyitni a hallgatók előtt a szakmai ismeretek legjobb összetételű kínálatával.
