A Halgazdálkodási Tanszék innovatív megoldása a Budapest Víz Világtalálkozón
A 2019 őszén megrendezett Budapest Víz Világtalálkozó - keretében került sor a „Digitális és Természetközeli Fenntartható Megoldások” című vízipari szakkiállításra, amelyen a SZIE Halgazdálkodási Tanszéke is részt vett. A gyógyszerszármazékok és egyéb szennyezők vizekből történő eltávolításának problémakörére adott választ a SZIE Halgazdálkodási Tanszékén előállított ösztrogén biomarker transzgenikus zebradánió, amely alkalmas a vízi környezetben pl. az üledékben, vagy a víztestben előforduló ösztrogénhatású vegyületek hatásoldalról történő gyors kimutatására és monitorozására. A kutatócsoport vezetője Dr. Csenki-Bakos Zsolt tudományos munkatárs.
A gyógyszerszármazékok és egyéb szennyezők vizekből történő eltávolítása szinte az egész világot foglalkoztatja, amire átfogó megoldást nyújthatnak a Cleaready néven összefoglalt fejlesztések, melyek egy hazai NVKP projekt keretében kerültek kidolgozásra a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete, az Aquaprofit Zrt., az UTB Envirotec Zrt. és a Szent István Egyetem alkotta konzorcium által.
A fejlesztések közül A Földrajztudományi Intézet és az Aquaprofit Zrt. egy közös szűrőtöltet fejlesztését célozta meg, amely segítségével a vizekből a különösen perzisztens gyógyszermaradványok olcsó természetes anyagok segítségével szűrhetők ki. Az UTB Envirotec Zrt. szennyvíziszapból készít egy speciális eljárással olyan tápoldatot, amely a gyógyszerszármazékok koncentrációját jelentősen csökkenti.
A Cleaready standjánál Áder János köztársasági elnök úr delegációján kívül megjelent többek között az ivóvízhez való hozzáférés jogi feltételeinek kialakítása terén elismert svájci Waterlex, az Észt Környezetvédelmi Minisztérium képviselője és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követségének piacfejlesztési delegáltja is. A fejlődő országok esetében a Jordán Királyi Tudományos Társaság, valamint az indiai kormány ivóvízzel és víztisztítással foglalkozó szervének képviselői, valamint ghánai és pakisztáni cégek érdeklődtek a fejlesztések után. Ezenkívül több neves hazai és nyugat-európai kutatóintézet, illetve szakcég jelezte együttműködési szándékát közös, hazai és európai uniós forrásokat célzó pályázatok benyújtását illetően is.
