Nemzetközi Nílus Program

Egy afro-európai kutatási és fejlesztési program előkészítésére utazott ki dr. Pekli József vezetésével egy négytagú delegáció Szudánba és Egyiptomba. A szakértői csoport tagjai voltak még Abdallah Sharief (Magyar - Szudáni Egyesület titkára, BME), dr. Zsuga Katalin (SZIE Környezettudományi Intézet c. docense, a VITUKI osztályvezető-helyettese) valamint dr. Mihálffy Balázs, a KI Nemzetközi Fejlesztési és Trópusi Osztályának Afrika-szakértője, egykor főállásban is a GATE oktatója.

A kiküldetés célja az volt, hogy összefogva a Nílus menti országok tudományos intézményeivel az Európában évtizedek óta sikeresen zajló Nemzetközi Duna Program mintájára megvalósuljon egy kontinensközi összefogás a Föld egyik legfontosabb folyójának, kultúrák bölcsőjének tervszerű feltárására, kutatására. Természetesen korábban is voltak vizsgálatok és jelenleg is dolgoznak kollégák egyes szakaszokon, de ezek a munkák földrajzilag és időben sincsenek/voltak összehangolva. Mintegy tucatnyi az érintett országok száma, ezért összehasonlíthatatlanul bonyolultabbnak ígérkezik a feladat...Talán ad némi magyarázatot a magyar ötletgazdák bátorságára,hogy a Duna-programot jelenleg épp a VITUKI egyik szakértője vezeti... S az idea sem teljesen friss, legutóbb pl. tavaly novemberben esett szó róla a gödöllői Afrika konferencián.

Ezen alkalommal hívták fel a rendezvény szervezői az EU Nemzetközi Fejlesztési Igazgatóságának kutatási pályázataira a figyelmet, hangsúlyozva, hogy az erre a célra szolgáló alapok több mint 90%-át a fekete kontinensre kívánják fordítani.

Az EU források mellett az Afrikai Uniónak is vannak (döntően "öböl menti" országokból származó) alapjai, s az ÉK-i blokk bármennyire megosztott is, de valamennyiüknek elemi érdeke, hogy egyik legfontosabb természeti kincsüket, a Nílust ellenőrzötten, tudatosan használják fel. Majdnem az utolsó előtti pillanat jött el, hiszen Szudánban pl. a kínaiak már a második vízlépcső előkészítésének estek neki, miközben a világ egyik legismertebb folyamán még egyetlen teljes körű hossz-szelvény vizsgálat/expedíció nem ment végig - még a két fő ágon, a Fehér és a Kék Níluson sem!

A szudáni és egyiptomi egyetemek, intézmények tudatában vannak felelősségüknek, de számítanak az európai tapasztalatokra, az anyagiakon túl pedig a civil szervezetek, kulturális szféra támogatására is, hogy a gazdasági fejlesztési projektek kidolgozásánál a környezetvédelem ügye is kellő súllyal szerepeljen.

 

1936-ban így született meg a két Balaton területű Gebel Aulia tározó

A fáraók birodalmának déli végvára volt itt egykor

A Fehér Nílus első gátja

A fővárosi halpiacon

A híres szudáni fehér dromedárok

Kemény ellenfél lesz majd a bazalt