Aranydiplomákat adtak át Gödöllőn
- Az önök áldozatos munkája és kitartása segített abban, hogy az ország gyorsan talpra álljon, mezőgazdasága fejlődjön, és a 80-as években Európa szerte méltán elismert eredményeket érjen el. Fáradozásukat egykori intézményük most aranydiplomával köszöni meg - mondta dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora a gödöllői aulában június 7-én tartott ünnepségen.
Az aranydiploma átadáson részt vett dr. Csányi Sándor, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és dr. Szabó István, a Gépészmérnöki Kar dékánja. Az 1957-ben végzett évfolyamok képviseletében Szabó Miklós, Kiss Károly és Semmelweis Ferenc mondott megemlékező beszédet. A műsorban közreműködött az Argumentum Egyetemi Színpad, az ünnepséget Ujj Ágnes, a Főtitkári Hivatal munkatársa vezette le.
Dr. Solti László ünnepi beszédében rámutatott, hogy akik 50 éve fejezték be tanulmányaikat, igazán nem könnyű időszakban diplomáztak. Egy háborútól meggyötört országban, az 56-os forradalmat megelőző önkényuralmi rendszerben tanultak, jó néhányukat ki is zárták az egyetemről. Azután végigélték a forradalom letörését és a megtorlást. Pályakezdőként a termelőszövetkezetek cseppet sem konfliktusmentes szervezésével találták szemben magukat.
- Az ország nem jól sáfárkodott az önök munkájának gyümölcseivel - hangsúlyozta beszéde folytatásában a SZIE vezetője. - Az elmúlt két évtized során hazánk legértékesebb természeti kincse, kitűnő mezőgazdasági adottságai messze nem hozták meg az elvárható eredményeket. Az agrárium még mindig nem tölti be szerepét és rendeltetését. Nem tud olyan mértékben hozzájárulni az ország gyarapodásához, ahogyan képességei alapján tehetné. Az oly sok szervezéssel és kényszerrel létrehozott nagyüzemek nagy része tönkrement, miáltal a vidéki lakosság elvesztette helyi munkalehetőségeit és bevételei egy részét. A még megmaradt termelők kiszolgáltatottá váltak a nemzetközivé vált feldolgozóipar és kereskedelem, sőt, nem egyszer a politikai kapkodás hibáinak. Pedig most talán időszerűbb a kérdés, mint valaha. Miközben az élelmiszer mindinkább az energiához hasonló stratégiai cikké válik, kiváló adottságai dacára Magyarország alig állít elő több állati terméket, mint a második világháborút követő időkben.
A magyar mezőgazdasági stratégia újragondolása tehát nem csak azért kiemelkedően fontos, mivel az idén várható kedvező termés önmagában képes a 2-3%-ra tervezett bruttó nemzeti össztermék növekedést 4% fölé emelni, hanem azért is, mert a vidéken élők életlehetőségeinek javítása által erősíti a falu népességmegtartó képességét. Tudatosítani kell a társadalommal - és ez a mi feladatunk -, hogy a mezőgazdaság messze jelentősebb, mint azt a nemzeti összterméken belüli részesedése alapján számítják.
Intézményünk fennállása során többször tett bizonyságot megújulási képességéről. Biztos vagyok abban, különös tekintettel az egyetemet alkotó karok közötti jó együttműködésre, hogy a mostani kihívásoknak is meg fogunk felelni. Ehhez továbbra is számítunk a jubilánsok értékes tanácsaira!
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Balázs Gusztáv felvételei