Nyári felvételi mérleg
A Szent István Egyetem az új tanévre 3001 hallgatót vett fel, közülük állami ösztöndíjjal támogatott képzésben 2250-en vehetnek részt. Alap- és osztatlan képzésre 1563-an, mesterképzésre 764-en jutottak be. A gödöllői fakultások közül a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1019, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 672, a Gépészmérnöki Kar 416 beiratkozót vár. Az Állatorvos-tudományi Kar 151, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 294, az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar 190, a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar 259 jelentkezőt vett fel. A számok a pótfelvételi révén még jelentősen változnak.
Az Állatorvos-tudományi Kar igen szép eredményt ért el mindhárom szakon, nyilatkozta dr. Sótonyi Péter dékán.
Az Állatorvosi szakon három és félszeres volt a túljelentkezés. A 346 jelentkezőből 100-at vettek fel államilag finanszírozott magyar nyelvű képzésre, míg tíz hallgató önköltséges formában kezdi meg tanulmányait. Az előbbieknél 415, utóbbiaknál 390 pont volt a felvételi küszöb. Az átlagpontszám 440 volt.
Érdekesség, hogy a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán 423 pont volt az államilag finanszírozott képzés felvételi határa, míg a vidéki orvosi karokon 400 pont alatt húzták meg a bejutatási küszöböt.
Az Állatorvosi szakon mindkét felvételi tárgyból, a biológiából és a kémiából is emelt szintű érettségi volt a teljesítendő kritérium.
Az angol és a német nyelvű állatorvos képzésben – két, illetve két és félszeres túljelentkezés nyomán – várhatóan 120-120 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az ősszel.
A Biológia alapszakra 219 fiatal jelentkezett – kilencszer annyian, mint ahányat felvettek. Államilag támogatott képzésen kezd 23 fő, (az alsó ponthatár 409, az átlag 430 pont volt), míg hárman költségtérítéses hallgatók lesznek. Esetükben a felvételhez 372 pont kellett, de hármójuk átlaga 399 pont. Ezen a szakon nem volt követelmény emelt szintű érettségit szerezni a felvételi tárgyakból, de meg kell jegyezni, hogy az ELTE biológus alapképzésére már 375 ponttal, a szegedi biológia szakra pedig 241 ponttal be lehetett kerülni - államilag finanszírozott képzési formára.
Biológia mesterképzésre 15 főt vettek fel az 50 jelentkezőből az Állatorvos-tudományi Karon. Személyre szabott, tutoriális képzésük végén tekintélyes részük doktori iskolában folytatja majd tanulmányait.
Az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar jászberényi kampuszán változatlan népszerűségnek örvend a tanító szak, amely 23 államilag finanszírozott hallgatóval indul. Az emelt szintű érettségi késői és váratlan előírásával magyarázható – mivel nem tudtak felkészülni rá az érintett fiatalok – hogy nem indul első évfolyam három további alapszakon, az eddig legmagasabb létszámú Andragógia, a Szociális munka valamint az Informatikus Könyvtáros szakon, tájékoztatott dr. Lipcsei Imre dékán.
Szarvason 32 hallgatót vettek fel államilag finanszírozott formában Óvodapedagógus szakra, míg 4-et Csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Az utóbbi létszám mindig alacsony, de több tárgyat – például általános pedagógiai, filozófiai és pszichológiai diszciplínákat - együtt tanítanak a két szakon, ami hatékonyabbá teszi a szakok működtetését.
Bíznak benne, hogy a pótfelvételi eljárást során sikerül megfelelő számú további hallgatót beiskolázni, Szarvas és Jászberény mellett a budapesti képzési helyre is.
A Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Karra összesen 259 hallgatót vettek fel, közülük 194 államilag támogatott. A legtöbb államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók Gyulára vették fel, az Egészségtudományi Campus 35 Egészségügyi szervező gólyát vár, emellett levelező tagozaton 15 Ápolás és betegellátás, 13 Egészségügyi szervező szakos hallgató kezdheti meg tanulmányait. Békéscsabán, a Gazdasági Campuson 12 Műszaki menedzser hallgató kezdheti alapképzését, a szarvasi Tessedik Campuson 10 Mezőgazdasági mérnöki és 9 Környezetgazdálkodási agrármérnöki hallgató nyert felvételt államilag finanszírozott nappali tagozatra.
Az általános felvételi eljárásban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1019 hallgatót vett fel, ami a SZIE képzéseire bejutott összes hallgató egyharmada. Dr. Káposzta József egyetemi docens, a GTK dékánja elmondta, az egyetem vezetése összehívta a karok illetékes dékánhelyetteseit és együtt tárgyalták meg a kapacitásokat. Az előző években mindig az volt a gond, hogy sok jelentkezője volt a karnak, de kevésnek bizonyult a kapacitása. Viszont voltak olyan karok, amelyek nem tudták feltölteni szakjaikat elegendő hallgatóval. A dékánhelyettesi megbeszélésen sikerült más karoktól mintegy 300 helyet kapniuk, ezeket engedélyeztették a szükséges hivatalokkal – mindez szó szerint percek alatt zajlott az általános felvételi eljárás hajrájában. Végeredményben - a SZIE karainak ígéretes együttműködése eredményeként - a hallgatói létszámuk nem hogy csökkent, hanem 15%-kal emelkedett.
Soha nem látott számban jelentkeztek felvételizők a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakra. Korábban átlagosan 40-50 hallgatót vehettek fel, most, békéscsabai és szarvasi kapacitások átcsoportosítása révén 90 fővel indulhat a szakon a gólyák képzése a GTK-n államilag finanszírozott formában. Nem indítják viszont az Andragógia és a Kommunikáció és médiatudomány szakokat. Kormányzati döntések szerint ezeken a felvételi feltétele lett az emelt szintű érettségi megléte, erre viszont nem készültek fel a továbbtanulni vágyók, kevesen is jelentkeztek. Ezeknek a szakoknak a fokozatos kivezetésével számolnak.
Az üzleti képzésben jelentős átrendeződés tapasztalható az alapszakok között. Kiemelkedni látszik az átfogó közgazdász képzést nyújtó Gazdálkodás és menedzsment valamint a képzési terület specialistája, a Turizmus és vendéglátás szak. Ezek magas létszámmal kezdik az új tanévet. Indul a Pénzügy és számvitel, az Emberi erőforrás, valamint a Kereskedelem és marketing szak is, de alacsonyabb létszámmal.
Az 1019 felvett hallgatónál is nagyobb jelentőségűnek tartja a dékán azt, hogy 60 százalékuk mesterszakon folytatja tanulmányait.
Üzleti képzésük egyre erősebb lába a Budapesti Képzési Hely; ennek a fejlesztése nem várhat sokáig. Terveik szerint meg kell duplázniuk a fővárosban tanuló hallgatóink számát.
A pótfelvételi kampányban a kar elsősorban azokat célozza meg, akik már hozzájuk jelentkeztek. A csíkszeredai képzésre is a pótfelvételi során lehet jelentkezni. Székelyföldön ugyanazokkal a versenytársakkal vannak egy pályán, mint idehaza. Tavaly 30 államilag támogatott helyet kapott a kar, az idén a létszám kicsit magasabb lehet.
A többi külföldi képzésüket is fejleszteni kezdik. A legfontosabb céljuk a hallgatói létszám stabilizálása, ez a szervezeti átalakításokkal szemben is előnyt élvező feladat. Az új kari vezetésben dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes egyik reszortja ez. A külföldi hallgatók idevonzása érdekében ösztöndíjakat gyűjtöttek. Ugyancsak ide tartozó céljuk képzéseik angol akkreditációja.
A Gépészmérnöki Karra jelentkezők száma a felsőoktatásba jelentkezők számával arányosan csökkent. Összesen 416 hallgatót vettek fel, közülük 387 államilag finanszírozott képzésben vesz részt.
Alapképzésben tradicionálisan a Gépészmérnöki szakon lesz a legnagyobb az elsős évfolyam, 117 hallgató nyert felvételt államilag finanszírozott nappali képzésre. A további sorrend: Műszaki menedzser (39), Mechatronikai mérnöki (35), Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki (23).
Sass Erika tanulmányi osztályvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy a mesterképzés iránti érdeklődés emelkedett, a gyakorlat igényei alapján a mérnökök mellett a munkáltatók is egyre inkább fontosnak érzik az MSc diplomát. Cégek is jelezték, szívesen beiskoláznak munkatársakat. A pótfelvételi eljárás során erre is lehetőség nyílik.
Az elmúlt években felértékelődött az egészséges élelmiszer, a víz és az energia szerepe az egész világon, így Magyarországon is. Erre rásegít még a kormányzati kommunikáció, a növekvő támogatás, a mezőgazdaság fokozódó export-részesedése, devizatermelő-képessége, amelyek következtében egyre növekszik az agrár-ágazat elismertsége és ismertsége – indokolta az agrár-felsőoktatás iránt megnövekedett érdeklődést a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon dr. Posta Katalin egyetemi docens, általános dékánhelyettes és dr. Tasi Julianna egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes. A kar felvételi statisztikája imponáló: összesen 672, ezen belül 570 államilag finanszírozott hallgatóval gyarapodtak.
Az MKK az elméleti és gyakorlati képzés területén is igyekszik a kor igényének, elvárásainak megfelelő képzést nyújtani, külön hangsúlyt helyezve a gyakorlati oktatásra. Szoros kapcsolatot tartanak az agrárszféra különböző területeivel és ennek megfelelőn alakítják képzéseiket, így például ebben az évben alakult meg a Víz- és Hulladékgazdálkodási Tanszék, mely hiányt pótló, és nem csak a SZIE-n.
Az MKK hosszú évek óta törekszik a minőségi oktatásra, és ennek eredményeképpen növekvő mutatószámai miatt elnyerte a kutatókar minősítést. A médiában is egyre több pozitív, munkájukat bemutató és elismerő hír jelent/jelenik meg.
A Nyílt Napokon és az Educatio kiállításon új stratégiával, jó kommunikációval hatásosan szolgálják ki a fiatalok és a szülők érdeklődését. A fenti hatások összeadódnak, összeadódtak és egyre növekvő érdeklődést eredményeznek képzéseik iránt. Emellett azonban átrendeződés figyelhető meg a jelentkezők érdeklődését tekintve a mezőgazdasági- és a környezeti-természeti képzési ágak között.
Növekedett a mezőgazdasági termelés iránti érdeklődés, nőtt a jelentkezők és a felvettek száma a mezőgazdasági mérnök (88), állattenyésztő mérnök (70), növénytermesztő mérnök (24), kertészmérnök (57) szakok esetében. (Zárójelben a felvett államilag finanszírozott nappali tagozatos hallgatók számát közöljük.) A növénytermesztő mérnöki szakon idén első ízben lesznek levelező munkarendben is hallgatóik, nappali munkarendben pedig masszív évfolyam alakult ki.
A mesterképzésben arra törekednek, hogy keresztfélévben nappali munkarendben, szeptemberben pedig levelező munkarendben induljanak a képzések. Szükséges erre a rendszerre átállni, mert az évente kétszeri szakindítás következményeit - minden tantárgy mindkét félévben való oktatását nappali- és levelező munkarendben - nem bírják a jelenlegi oktatói létszámmal ellátni. A keresztfélévben felvett 126 mesterszakos hallgatóval együtt több MSc-s elsős hallgatójuk lesz idén, mint korábban bármikor volt. Ezzel lényegében követik a BSc képzés folytatólagosságát, hiszen a 7 féléves képzés miatt ez a legkézenfekvőbb megoldás.
Az egyetemek finanszírozási módjának megváltozása esetén inkább a felvételi ponthatár emelésére fognak törekedni. Mindemellett céljuk nemcsak a Magyarországon élő magyar, hanem külhoni és külföldi hallgatók megszerzése is, mely csakis Európa szinten versenyképes oktatással biztosítható. Ennek érdekében a bécsi BOKU-val MSc képzés alapításán dolgoznak; a „Danube Agrifood Master” elnevezésű MSc képzés középpontjában az élelmiszerbiztonság áll. Mindemellett más angol nyelvű BSc és MSc képzéseiket is folyamatosan bővítik.
A pótfelvételit minden olyan szakon meghirdették, ahol az általános eljárásban hallgatókat vettek fel. Idén először lesz lehetőségük állami támogatással alapképzést indítani a külhoni magyar fiatalok részére. A pótfelvételi eljárásban hirdetik Kárpátalján, Beregszászon az Állattenyésztő mérnöki szakot levelező munkarendben.
Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészmérnöki alapszakára 77 hallgatót vettek fel. Az emelt szintű érettségi követelménye még nem igazán tudatosult a továbbtanulni szándékozókban, ezért a korábbi éveknél kevesebben, 223-an jelentkeztek az államilag finanszírozott képzési formára. Az Építőmérnöki és a Műszaki menedzser alapszakokon a várakozásoknak megfelelő, négy- illetve hatszoros volt a túljelentkezés, 112 és 29 gólya kezdheti meg államilag finanszírozott tanulmányait a Thököly úton.
Jelentős számú, 33 hallgatót vettek fel az Építőmérnöki alapszak levelező oktatására.
Nagyon magas, 80 pont volt a felvételi küszöb a Tervező építész mesterszak államilag finanszírozott formájára. A minőségi oktatás jegyében az Ybl Kar csak a legkiválóbbak számára tette lehetővé a bejutást. A 18 felvett hallgató ideális kiscsoportos képzésben részesül – s a szak egyben gazdaságosan is működtethető, mivel meghaladja a szakindításhoz előírt 15 főt.
A kar nem hirdetett pótfelvételit, megmaradó kapacitását - a jövőt tervezve - a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt lévő új szakok indítására tartalékolja.
