Tanúsítás a könyvtárnak, a számadás napján
Ünnepi program keretében nyújtotta át szeptember 29-én Szabó Mirtill, a CertUnion Hungary Tanúsító Kft. ügyvezetője Koósné Török Erzsébet főkönyvtáros főigazgatónak a Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (KDKL) minőségirányítási rendszerének tanúsítását Gödöllőn.
A KDKL Kutatói Segédkönyvtárában megrendezett, nagy érdeklődéssel kísért eseményen köszöntőt mondott dr. Solti László, az MTA r. tagja, rektor, előadást tartott dr. Bazsa György professor emeritus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke valamint a KDKL részéről Barna Marianna és Sinka Róbert könyvtárosok. Elismeréssel szólt a KDKL munkájáról Mezei Tibor mb. főtitkár és dr. Mikáczó Andrea egyetemi docens, az Egyetemi Minőségügyi Központ vezetője.
A másfél órás program tartalmas áttekintést adott az egyetemek és a könyvtárak fejlődéséről, szerepköreinek bővüléséről és arról a megújító munkáról, amelyet a gödöllői könyvtár és levéltár végez annak érdekében, hogy a kor követelményei szerint tudja az egyetemet, valamint a gyűjteménye iránt érdeklődőket szolgálni.
A könyvtárak alkotják Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszerét. Ezen könyvtári rendszeren belül a Szent István Egyetem nyilvános tudományos szakkönyvtári hálózata kiemelt szerepet vállalt az előző ciklus rektori programjában célul kitűzött intelligens tanulási környezet, modern, minőségi könyvtári és informatikai szolgáltatások megteremtésében, mondta bevezetőjében Koósné Török Erzsébet főkönyvtáros, főigazgató.
A gödöllői kampuszon működő Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak nyújtott szolgáltatások mellett, illetve annak részeként számos más területen is figyelmet keltett tevékenységével. Csak az idén több bemutatót és képzést tartott a Magyar Tudományos Művek Táráról és használatáról, megnyitotta a Klímakönyvtárt, bekapcsolódott a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia gödöllői szekciójának munkájába, a Múzeumok Éjszakája programsorozatába, megrendezte a MoodleMoot 2011 konferenciát, az Agrokémia és Talajtan online szakfolyóirat bemutatóját, három előadással vett részt a könyvtáros szakma pécsi vándorgyűlésén. Az első félév mindemellett a megméretésé volt, hiszen a márciusi országos könyvtári szakfelügyelet vizsgálata után az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelő tanúsítása zajlott a könyvtárnak.
A következő időszak is a megméretés ideje lesz a Szent István Egyetemnek, folytatta a gondolatmenetet dr. Solti László rektor. Zajlik az egyetem akkreditációja, sokat kell tenni azért, hogy az intézmény teljesítse azokat a feltételeket, amelyek az új felsőoktatási törvényben várhatóan szerepelni fognak.
Az egyetem vezetője azt is elmondta, hogy egész pályafutása során pótolhatatlan segítséget nyújtottak számára a könyvtárak. A mai diákok – a technikai fejlődés révén – sokkal könnyebben és sokoldalúbban használhatják a könyvtárakat, ha értőn teszik. A könyvtár számukra közösségi tér is, amely az ismertszerzés mellett – megfelelő helyen és módon – beszélgetésre, pihenésre, művelődésre, szellemi feltöltődésre is alkalmas. Dr. Solti László a könyvtárak múltőrző – restauráló és a régi könyveket bemutató – szerepét is méltatta.
Dr. Bazsa György a Nincs egyetem könyvtár nélkül című előadását a tudás és a tudomány értelmezésével kezdte. A tudás igen tág fogalom, s rögtön kétfelé osztható, hiszen létezik az egyéni tudás és a kollektív tudás (az emberiségé). Az egyéni kevesebb, de több is; a kollektív hatalmas mennyiségű, megfogalmazott és rögzített. A tudomány felkészült szakemberek szervezett csoportjai által felismert, szabatosan megfogalmazott, ellenőrzött, elfogadott, rendszerezett, rögzített – és előbb-utóbb a társadalomban is megjelenő és ott alkalmazott – ismeretek egyre bővülő, megújuló összessége.
Az egyetem a kutatásnak, az oktatásnak, a doktorképzésnek és mindezek társadalmi hasznosulásának intézménye. Az európai egyetem közel ezer éve van, működik, megmaradva változik, alkalmazkodik, de funkció-együttesében belátható ideig mással nem helyettesíthető, hangsúlyozta a MAB elnöke. A könyvtár – olykor levéltárral együtt – a tudás nyilvános tárháza, és helye az olvasónak – legyen az hallgató, oktató, doktorandusz – vagy könyvtáros.
A tudást, az egyetemeket és a könyvtárakat azonos irányban ható folyamatok kapcsolják össze. Az ismeretanyag mennyisége exponenciálisan nő. A teljes, lexikális tudást már lehetetlen megcélozni. Az ismeret megtalálásának, szelektálásának majd megszerzésének útját-módját, helyét fontos tudni. Az egyetemek társadalmi kapcsolatai bővülnek, a könyvtárak a tudásközvetítő intézmények legdinamikusabban változó típusává alakultak.
A könyvtárak két-három évtizeden át csak profilbővülést mutattak, az ezredfordulón funkcióváltást, korszakváltást éltek meg, emelte ki dr. Bazsa György. Tovább működnek a klasszikus könyvtári funkciók, míg az információrobbanás kezelésére létrehozták a könyvtári-informatikai hálózatokat helyi, országos és nemzetközi szinten. Mindezek révén új olvasói kultúra alakul, bővül a hozzáférés „topológiája” és szakmai szemléletváltással gazdagodnak a könyvtárosi funkciók.
Részletesen taglalta a MAB elnöke az egyetem – könyvtár kölcsönhatások és partnerség területeit. A könyvtár az egyetemi (főiskolai) oktatás és kutatás eleme és bázisa, minőségének fontos mércéje; eszköze mindazt megmutatni, amit alkottak/alkotnak egyének, intézmények és a nagyobb tudományos közösségek. Az átadás formája az egyéni publikációs listáktól az egyéni és intézményi honlapokon át a Magyar Tudományos Művek Táráig terjed.
Könyvtári törekvések az egyetem szolgálatában címmel Barna Marianna, a Dokumentumellátó és Tájékoztató Részleg vezetője és Sinka Róbert, a Könyvtár Informatikai és E-learning Részleg vezetője tartotta a következő előadást.
Először Barna Mariann közölt beszédes számokat. A könyvtár alapterülete 2000 m2, az állomány nagysága 370 ezer dokumentum, a férőhelyek száma 150, a 8900 beiratkozott olvasót 25 használói számítógép segíti. A könyvtárhasználók száma emelkedő tendenciát mutat az elmúlt 4 évben. 2007-hez képest 2010 decemberéig 70%-al nőtt a látogatók száma.
A bevezetett minőségirányítási rendszer az olvasószolgálatot, a könyvtári szolgáltatásokat, köztük a könyvtárközi kölcsönzést érinti. Az előadó a modern könyvtárat egy puzzle játékhoz hasonlította, amelyet térben kell elképzelnünk, hiszen egyedül az olvasószolgálati munka is több dimenziós: része a beiratkozás, a kölcsönzés, a könyvtárközi kölcsönzés, a tájékoztatás és az információnyújtás a könyvtári szolgáltatásokról. S mindez történhet helyben, a könyvtár fizikai tereiben és virtuálisan is olyan egyetemi szintű szolgáltatások keretében, melyeket ez a Könyvtár biztosít: az E-learning, E-portfólió, Könyvtári E-szolgáltatások, vagy éppen a Tájékoztató adatbázisok keretében. A Front Office, a könyvtár „első vonala” nem lehet hatékony az ún. Back Office, a háttérben dolgozó munkatársak munkája nélkül. Ezek közül, a napi munkához és a most elnyert minősítéshez is az egyik legjelentősebb támogatást az informatikai részleg nyújtja. A hálózati szolgáltatásoktól a munkafolyamatokat támogató rendszerekig, a hardver és szoftver elemektől, az említett összetett alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztést biztosító rendszerekig átszőve a könyvtári folyamatokat. Valamennyi fejlesztésük azonban egy célt szolgál: a könyvtári folyamatok minőségi ellátását. Az informatikai háttérszolgáltatásokról, azok rendszeréről, az egyetem és a könyvtár szervezetén belüli kapcsolatrendszeréről Sinka Róbert tartott szakmai ismertetőt.
Mezei Tibor mb. főtitkár ezt követően elmondta, hogy az egyetem rektora két és fél hónapja bízta meg a könyvár felügyeletével. Ez idő alatt naponta többször is találkozott Koósné Török Erzsébet főigazgatóval intézkedést igénylő ügyekben, amik négy csoportba kategorizálhatók. Az első ügycsoportba a könyvtár fizikai állapotát leíró és a változtatást igénylő jelzések sorolhatók. A másodikba a személyi állomány javadalmazására utaló és a könyvtári tevékenység fejlesztését célzó észrevételek gyűjthetők. Az igényelt hét végi nyitva tartáshoz nyilvánvalóan többlet bérre van szükség, s további forrásokat igényelne az elektronikus rendszerek és szolgáltatások fejlesztése is, csakúgy, mint az állománygyarapítás. A harmadik ügycsoport a pályázatoké: a nem kifogásolhatatlan feltételek között dolgozó könyvtárosi állomány ezek sokaságát készíti el; mindent megtesznek a források elnyeréséért. Végül a negyedik ügycsoport a minőségbiztosítási követelmények teljesítéséhez kapcsolható jelzéseket tartalmazza.
Összefoglalva, az alulfinanszírozott dolgozói kör a lehető legjobban próbálja ellátni feladatait, amit a most elnyert tanúsítvány bizonyít, emelte ki Mezei Tibor, s hozzátette: minden elismerése a KDKL munkatársainak az önként vállalt többletteljesítményért, s amint lehetőség lesz rá, a szinten tartáshoz, de még inkább a fejlesztéshez forrást biztosítanak.
Volt hallgatóként a Szent István Egyetem minőségügyi pályáját egyengeti, mondta dr. Mikáczó Andrea egyetemi docens, az Egyetemi Minőségügyi Központ vezetője. Közösen kezdték el a könyvtár tanúsításának megszerzését, amihez professzionálisan látott hozzá a főigazgató és lelkes csapata.
A tanúsítvány dokumentumának átadása előtt Szabó Mirtill, a CertUnion Hungary Tanúsító Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy az elkötelezettség és a képzettség a legfontosabb elemei a sikernek. Kiemelkedő szerepet játszott a minőségirányítási rendszer megvalósításában az informatikai háttér is. A jövőben egyre több belső képzésre lesz szükség, hangsúlyozta. Végül arra biztatta a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárat, hogy pályázzanak egy országos szintű könyvtári minőségdíj elnyerésére.
Az ünnepségen oklevéllel köszönte meg a könyvtár dr. Solti László, dr. Mikáczó Andrea, Balázs Gusztáv, dr. Bárdos László, Biró Terézia, dr. Füleky György, a GATE Zöld Klub, dr. Jolánkai Márton, Lajber Zoltán, Lajos Mihály, Miskolci Tibor, Tatár Imre, dr. Villányi László és Zsivkov Anita támogatását. A könyvtárosok közül pedig Barna Marianna, Sinka Róbert, Bodnár Erika, Danyi Gábor, Háromszéki-Virág Fruzsina, Mezei Beáta, Tóth Balázs és Urbán Katalin részesült elismerő oklevélben.
Meggyőződésünk, hogy csak a minőséggel végzett, a legmélyebben elhivatott, áldozatos munka számít mai életünkben is. Csak azok lehetnek eredményesek, akik világos ésszel, magas felkészültséggel tenni mernek a közösségért, közvetlen környezetükért, mi könyvtárosok az egyetemért, az olvasókért fogalmazott a zárszóban a főigazgató. Ma még az is fontos, hogy bátrak, nem megalkuvóak is legyünk, hogy a nehéz helyzeten, az aggódó gondolatokon közösen felülemelkedjünk.
Abban a szerencsés, vagy inkább megtisztelő helyzetben lehet a Könyvtár, hogy vannak olyanok előttük, akik tettükkel, jellemükkel, egész emberségükkel irányt mutatnak, példaképek. Kosáry Domokos és Walleshausen Gyula, aki hitt bennük, teszi hozzá a cikk írója.
Gyurkó Péter és Balázs Gusztáv felvételei
