UniversiTREE és Alumni találkozó - Faültetés a Wageningen University and Research 100. évfordulója alkalmából
A Szent István Egyetem stratégiai partnere, a Wageningen University and Research 100. születésnapját ünnepelte. Az egy éven át tartó eseménysorozat egyik kiemelt programja volt, hogy partnereiknél a hosszú távra szóló együttműködés szimbólumaként fát, ún. UniversiTREE-t ültettek. A holland partner kérésére egy hosszú életű és Magyarországon őshonos fát kellett keresni, így az egyetem Botanikus Kertjével egyeztetve a házi berkenyére (Sorbus domestica) esett a választás. A facsemetét a 2014-es European Tree of the Year ezüstérmes matuzsáleme, a vén vackor közelében ültették el.
A házi berkenyét az Országos Erdészeti Egyesület a 2013-as Év Fájának választotta. A házi berkenye közép- és délkelet-európai elterjedésű, melegkedvelő faj. Leggyakrabban középhegységeink déli, erdős oldalain, régi szőlők, gyümölcsösök területén fordul elő. Hazánkban védett, lassú növekedésű, 10-15 méteres magas, hosszú életű fafaj, maximális kora akár 400-500 év is lehet. Illatos, fehér virágait legkorábban 10-15 évesen, májusban hozza. Páratlanul szárnyalt levelei ősszel sárgára színeződnek. A körte alakú termés érése során beszínesedik, de ekkor még a kősejtek és csersavak miatt fojtós ízű. Ezt követően a gyümölcs egy-két hét alatt megbarnul, megpuhul, ízletessé válik. Fája az egyik legkeményebb faanyag, amelyet vízimalomkerekek és szőlőprés-srófok készítésére használtak. Híres volt a házi berkenye több évig tartó érleléssel készült pálinkája is. Az idős, terebélyes koronájú példányok páratlan megjelenésűek.
Tudományos nemzetségneve, a Sorbus magyarázata is a termésével függ össze. Némelyek szerint a kelta sorb (fanyar) szó alapján kapta e nevet a termések összehúzó hatása miatt, mások szerint a latin sorbilis (felszürcsölhető, hörpölgethető, felhörpenthető) és a sorbillo (szürcsölgetem) szavakból eredhet, utalva a berkenye éretten kásás, sűrű levének kiszürcsölhetőségére.
Az eseményre Wageningenből háromfős delegáció érkezett Geert van Rumund, testvérvárosunk polgármesterének vezetésével. A faültetést René van Hell, Hollandia nagykövete is megtisztelte jelenlétével, míg a Wageningen University and Research képviseletében Denise Spiekerman alumni koordinátor volt jelen.
Wageningen polgármestere különleges holland tulipánokat ajándékozott az esemény alkalmából egyetemünknek. A Szabadság tulipánja nevet viselő virágok hagymáit a faültetést követően dr. Palkovics László rektor, René van Hell nagykövet, Geert van Rumund Wageningen polgármestere, dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere és Denise Spiekerman WUR alumni koordinátor közösen ültették el a facsemete tövébe.
A faültetés alkalmából rövid köszöntések hangzottak el. Dr. Palkovics László a faültetés szimbólumáról beszélt, arról, hogy a fák az életet, a növekedést, a békét és a fenntarthatóságot jelentik számunkra. Felidézte azt is, hogy egy évvel ezelőtt a centenáriumi év első ünnepségén, akkor még rektorhelyettesként képviselte egyetemünket Wageningenben.
Dr. Gémesi György és Geert van Rumund polgármesterek az 1992-ben aláírt testvérvárosi megállapodásra és az azóta is rendkívül aktív, kölcsönös látogatásokkal és közös programokkal gazdagon tűzdelt együttműködésre emlékeztek. René van Hell holland nagykövet azt a potenciált emelte ki, mely a két ország mezőgazdasági jellegéből adódhat akár városi, akár egyetemi szinten. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nagykövetség a jövőben is nyitott a hasonló együttműködéseket felkarolni és támogatni.
A Botanikus Kert után a program a földszinti rektori díszteremben folytatódott. A SZIE nemzetköziesítési eredményeit Simonné dr. Sarkadi Livia nemzetközi és külkapcsolati rektorhelyettes mutatta be. Denise Spiekerman alumni koordinátor a Wageningen University and Research öregdiák-hálózatáról beszélt. A „100 fa a 100 éves Wageningenért“ is az egyik wageningeni öregdiák ötlete volt. A centenáriumi évben ültetett fák a világban egy szimbolikus UniversiTREES erdőt alkotnak, amely Wageningen gazdag és szerteágazó nemzetközi kapcsolataira utal. Az elmúlt év során Vilmos Sándor holland király a Wageningeni Egyetem campusán ültett fát, míg Wageningen kiemelt partnerei szerte a világban, így Brazíliában, Kínában, Dél-Afrikában, Indonéziában, Bangladeshben vagy Új-Zélandon. Mivel 2019. március 9-én a Wageningeni Egyetem már a 101. évébe fordult, így a március 8-án Gödöllőn elültett berkenye az utolsó volt az UniversiTREE fái közül.
A hivatalos beszédek után wageningeni öregdiákjaink, dr. Szabó István, korábbi nemzetközi rektorhelyettes, Ragoncza Ádám, dr. Kovács Krisztián és Kapás György osztották meg élményeiket. Ezt követően három, jelenleg a SZIE-n tanuló wageningeni diák, Luong Wendy, van Velzen Nienke és Waterink Bertha Babet mutatkozott be.
A program dr. Gémesi György meghívására az Erzsébet Királyné Étteremben tartott fogadással zárult. A Szent István Egyetem az esemény emlékére berkenyés porcelán tányérokat és teás csészéket festetett Szentgáli-Varga Szilárd porcelánfestő művésszel, amelyeket az ebéd előtt adtak át a holland vendégeknek, valamint dr. Gémesi Györgynek és L. Péterfi Csabának.
A Wageningen University and Research a QS rankingen 2019-ben megőrizte 1. helyét a legjobb agrártudományi szakok listáján. Mint korábban már hírt adtunk, a SZIE legalább 50 helyet javított a QS ranking pozícióján tavalyhoz képest és az egyik legjobb helyezést kapta a szakok listáján a magyar egyetemek közül.
Az ünnepélyes eseményen készült videó az alábbi linken tekinthető meg.
Farkas Alexandra felvételei
