A Balatonra is kiterjedt a világ 31 tavát érintő egyedülálló kutatás
A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában közölt tanulmány szerint a vízminőségben bekövetkezett változások jelentős hatással lehetnek a tavakon regisztrált halfogási adatok alakulására, ami kihat az adott régió gazdaságára és élelmiszerbiztonságára is. A jelentős nemzetközi összefogással megvalósult kutatás során öt kontinens 31 tavát érintő adatokat hasonlítottak össze, melyek közé dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatójának közreműködése révén a Balaton is bekerülhetett.
A Földön található nagy tavak az emberiség számára kiemelt fontosságúak mind az élelmezés (pl. halászat), mind az emberek mindennapi megélhetése (pl. turisztika) tekintetében, mégis nagyon keveset tudunk a tavakkal szemben támasztott társadalmi igények halállományokra, így a halászok fogására gyakorolt hatásairól. A magyar közreműködéssel megvalósult globális szintű összefogás révén a kutatók most arra próbáltak választ találni, hogy a klíma és a földhasználat változása miként hat a tavak állapotára és a halászat eredményességére.
Az egyedülálló elemzéshez szükséges adatokat 19 ország 28 kutatóintézetének közreműködésével gyűjtötték össze a világ minden részéről, köztük Magyarországról is. A vizsgált tavak közé ugyanis bekerülhetett a Balaton is, melyről dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Halgazdálkodási Tanszékének kutatója szolgáltatott adatokat.
A rangos Nature Communications szakfolyóiratban közölt elemzésben az 1970-2014 között regisztrált adatokat vizsgálták meg 31 tó vonatkozásában, melyek közül 8 Afrikában, 8 Európában, 7 Ázsiában, 6 Észak-Amerikában, 1 Közép-Amerikában és 1 Dél-Amerikában található. A kutatási eredmények némelyike magától értetődő volt, így azt is megállapították, hogy a levegő átlaghőmérsékletének több évtizeden át tartó növekedésével párhuzamosan minden esetben emelkedett a tavak vizének hőmérséklete is. Az adatok elemzése azonban sok újdonságot is tartogatott.
„A vizsgálataink során azt találtuk, hogy mind a klimatikus változók (például a levegő hőmérsékletének változása), mind a földhasználatban bekövetkezett változások (például a mezőgazdasági területek részarányának növekedése a vízgyűjtőn) hatást gyakorolnak a tavak vizsgálatába bevont környezeti változókra. Ezek a változások azonban olykor pozitívan, máskor negatívan hatottak a halászok fogásaira, amelynek hátterében az általunk lefuttatott modellek szerint a vízminőség változása állhat” – magyarázza az eredmények kapcsán dr. Weiperth András, a tanulmány egyetlen magyar társszerzője.
„Azon tavak esetén, ahol a víz minősége jó, a halállományok hatékonyabban képesek ellenállni a klimatikus és a táji elemek megváltozásának, így a fogási adatokban is kisebb változások regisztrálhatók. Mindez hangsúlyozza a vízminőség javítására való törekvések fontosságát, különösen azokban az ázsiai és afrikai térségekben, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős vízminőség-romlás következett be, és mind a mai napig nincs megoldva a vizek minőségének és ökológiai állapotának javítása. Mindez az adott régió gazdasága, élelmiszerbiztonsága szempontjából kiemelten fontos” – mutatott rá a kutató, aki szerint az eredmények teljes mértékben egybevágnak az ENSZ 6. fejlődési céljával, mely alapján biztosítani kell a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára.
A Michigan State University és a United States Geological Survey által koordinált kutatás a most bemutatott cikk megjelenése után sem áll meg, a vizsgálatokat ugyanis mind regionális, mind globális szinten tovább folytatják.
Fotó: dr. Weiperth András
