Gödöllői eszmecsere a háztáji gazdálkodásról

Háztáji gazdálkodás és öngondoskodás – fenntartható foglalkoztatás a vidéki Magyarországon címmel rendezett szakmai konferenciát október 17-én az egyetem gödöllői központjában a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK). Az esemény kétszáz résztvevőjét dr. Fazekas Sándor tárcavezető is köszöntötte.  

A tanácskozás iránti érdeklődés megerősítette témájának gyakorlati jelentőségét, hangsúlyozta házigazdaként dr. Gyuricza Csaba dékán. Hozzátette: számos önkormányzati vezető fogadta el a meghívást, ami pedig azt jelzi, hogy a háztáji gazdálkodás sikere nagymértékben a helyi közösségek szándékán áll vagy bukik. A kormányzat, a kutatóhelyek és az iskolák nagy adósságot igyekeznek törleszteni, amikor felkarolják az öngondoskodás hagyományainak újraélesztését.

Dr. Fazekas Sándor köszöntőjében először gratulált dr. Tőzsér Jánosnak a rektori megbízásához, majd elmondta, hogy a VM mindenben támogatja a Szent István Egyetemet, a rektor célkitűzéseit és bízik benne, hogy ezeket sikerül majd megvalósítani. Az MKK dékánjának megköszönte, hogy a tanácskozás megszervezésével lehetőséget kínált a háztáji gazdálkodással kapcsolatos feladatok megvitatására.  

– Ez a gazdálkodási forma évtizedeken át meghatározó volt a mezőgazdaságban – folytatta a miniszter. – Jövedelemhez jutatta az embereket, akik sertést, nyulat, galambot, zöldséget és gyümölcsöt termesztettek, mintegy a kisparaszti gazdálkodást folytatták szocialista viszonyok között. A mezőgazdaság akkori virágkora sem volt e nélkül elképzelhető, sőt, az éppen akkor teljesedett ki, amikor a háztáji termelés több és több lehetőséget kapott. Mindez kezdett a feledés homályába csúszni. A kormányváltásra készülve 2008-09-ben igyekeztem helyszíni tapasztalatokat szerezni arról, hogy a ház körüli gazdálkodás másutt hogyan segíti az önellátást és milyen lehetőségei vannak e termékek piaci értékesítésének. A párizsi agglomerációban láttam egy olyan kis földterületet, amely bár egy jómódú lakópark mellett terült el, az ott lakók sorsolással választották ki, hogy kik béreljék, kik művelhessék a mostani fórum előadóterménél kisebb parcellát. Tehát a tőlünk gazdagabb Nyugaton is van igény ilyen jellegű mezőgazdasági termelésre. Magyarországon ezzel szemben sok a felhagyott kert, amikben, jó esetben, fű és tuja nő. Kétszázezer hektár nem művelt zártkert van.  Akik 15-20 éve megtermelték a konyhanövényeket, ma nagy áruházakban vásárolják meg azokat.

A helyzet megváltoztatására, a háztáji gazdálkodás megerősítésére munkacsoport alakult a VM-ben, más tárcákkal is megvitattuk, hogy miként lehetünk eredményesek ezen a területen is. A háztáji termékek piacra jutásának elősegítésére változtattunk például a piaclétesítés szabályain, megteremtettük a helyi étkeztetésbe történő beszállítás lehetőségét. Támogatjuk az ehhez a gazdálkodási formához szükséges szaktudás átadását is. A magyar lakosság jelentős részének a jövedelmi szintje arra ösztönöz, hogy a ház körüli termelés exponált terület legyen, aminek a fejlődését az állam és az önkormányzatok is segítsék. Meg kell szervezni a termelés integrációit.

– A VM és az MKK közös rendezvénye az egyetem és a tárca stratégiai partnerségének jegyében jött létre, régi szakmai kapcsolaton alapul – hangsúlyozta dr. Tőzsér János. – Az egyetem a 2012-ben aláírt új együttműködési megállapodás keretében szerepet vállal a VM és a kormány programjainak megvalósításában. Közös célunk, hogy a hazai agrárágazat előre haladjon, termelése fejlődjön, s érje el a szakmailag kívánt szintet. A konferencián szakavatott előadók ismertetik a háztáji gazdálkodás helyzetét, kibontakozási lehetőségeit, szem előtt tartva az önfoglalkoztatás, a vidéki Magyarország újraépítésének feladatait is.

A tanácskozáson előadást tartott Varga Viktor, a VM háztáji program koordinátora (A háztáji gazdálkodás újraélesztése Magyarországon), Konrád Istvánné, a Magyar Piacszövetkezet elnöke (A háztáji gazdálkodás rendszerének eddigi eredményei), Horváth István, a sertésstratégia miniszteri biztosa (A sertésstratégia céljainak beillesztése a háztáji gazdálkodásba), dr. Hoffmann Imre, a  Belügyminisztérium helyettes államtitkára (Háztáji programok a közfoglalkoztatás rendszerében), dr. Gyuricza Csaba (Növénytermesztés háztáji keretek között), dr. Póti Péter rektorhelyettes (Állattenyésztés háztáji keretek között) és Sztojka Zoltán, Rozsály polgármestere (Önfenntartó települési program Rozsályon).

A miniszter előadásokat követő összefoglalója is megerősítette azt a felismerést a résztvevőkben, hogy a háztáji gazdálkodás fejlesztése elsősorban a „belügyünk”, azaz a hazai lakosság érdeke. A jövőben is sokan lesznek olyanok, akik csak akkor jutnak egészséges élelmiszerhez, ha azt maguk termelik meg. Világjelenség, hogy emelkedik a mesterségesen előállított, „felpuffasztott” tömegélelmiszerek aránya, miközben fokozódik a kereslet a minőségi termékek iránt is. Jól jelzi ezt a példa kedvéért a lekvárok és a szörpök fogyasztásának növekedése.

A konferencia után sokan felkeresték a gödöllői Haszonállat-Génmegőrzési Központot, ahol az őshonos állattenyésztés és a génmegőrzés gyakorlatáról tartottak bemutatót.  

*

A tanácskozást megelőzően dr. Fazekas Sándor sajtótájékoztatót tartott az MKK szárítópusztai Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában. A tárcavezető elmondta, hogy a kertészeti gépbeszerzésre 24 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre, eddig 2300 pályázó nyújtott be igényt összesen 22 milliárd forint értékben az október 18-án, pénteken lejáró határidő előtt. A miniszter arról is szólt, hogy a kertészeti termékek körülbelül egynegyede exportra kerül és az itthon értékesített mennyiségen belül örvendetesen növekszik a helyben értékesített, a helyi piacokon, vagy a közétkeztetésben elfogyasztott mennyiség aránya.

Gyuricza Csaba kifejtette, hogy a karon emelkedik az agrárképzési szakokra jelentkezők aránya. Az ágazat generációváltásának jele is hogy a leendő mérnökök nagy része gazdálkodó családokból nyert felvételt.    

Balázs Gusztáv felvételei