A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság a cél
Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton? címmel rendezett ma konferenciát Gödöllőn az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Szent István Egyetemmel közösen. A tanácskozás napirendjén a jövő mezőgazdaságának legfontosabb kihívásaként a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható termelés szerepelt.
A résztvevőket köszöntő dr. Tőzsér János rektor a kutatóintézet és az egyetem szoros szakmai kapcsolatát emelte ki – amire jó példa, hogy a témakör előző országos tanácskozására szervezésükben éppen öt éve került sor - és arra biztatta az ökológiai gazdálkodókat, hogy ebben a széles körben vitassanak meg minden, a gyakorlatukban felmerülő kérdést. Szorgalmazta egyben, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak az állattenyésztési ágazatokra, hiszen a biotermékek fogyasztása iráni kereslet a hús- és tejtermékek között is erősödik.
Egy év alatt megduplázódott a biogazdálkodás területe és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma Magyarországon. Míg 2015-ben 120 ezer hektáron, addig 2016-ban már 200 ezer hektáron folytattak biogazdálkodást - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a konferencián.
Előadásában leszögezte: olyat akarunk termelni, amit a vásárlók szeretnek és megvesznek. Ezeknek a termékeknek mindenképpen hagyományosnak, egészségesnek, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük. Ehhez fontos a tudatos fogyasztói magatartás, amelynek kialakulását támogatni kell. A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy országban GMO-s termelés folyik, akkor ott aligha lehet tiszta környezetről beszélni, ezért ki kell állnunk a GMO-mentes termelés mellett. Hozzátette: az ÖMKi már több száz céggel, kiépített kutatói hálózattal szolgálja azt a célt, hogy olyan tudással rendelkezzünk, amely biztosítja e termékek folyamatos piaci megjelenését.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a 2020 utáni időszak célkitűzése kell, hogy legyen továbbra is a biogazdálkodók támogatása. Hozzátette, hogy eddig 64,38 milliárd forintot fordítottak a biogazdálkodásra való áttérésre, fenntartásra, a hagyományos keretek között művelt területek öko művelésének ösztönzésére.
Az ÖMKi 2011-ben jött létre, a hazai gyakorlatban nem megszokott módon, magán kutatóhelyként. Létrehozásának célja a hazai ökogazdálkodás kutatásának előmozdítása volt, mégpedig úgy, hogy az hatékonyan szolgálja a fenntartható termelést, vagyis a gazdálkodókat, és új ismeretek létrehozásával segítse az öko ágazat gyakorlati továbbfejlődését, hangsúlyozta dr. Drexler Dóra ügyvezető.
Az elmúlt öt és fél évben az ÖMKi bebizonyította, hogy a fenntartható mezőgazdaság iránt elkötelezett, tehetséges hazai szakemberek, megfelelő kibontakozási lehetőséghez jutva, érdemi változásokat tudnak elindítani az ágazatban. Munkájának eredményeként mára évente száznál több ökológiai gazdálkodást folytató, vagy az iránt érdeklődő termelőnél valósulnak meg részvételi alapú üzemi kísérletek. Ez az úgynevezett on-farm kutatási hálózat alapvető kérdésekre ad helyi válaszokat. Ismereteket szolgáltat például arról, hogy adott térségben mely búzafajták alkalmazhatók legnagyobb sikerrel az ökológiai gazdálkodásban, és bevezeti az ökológiai nemesítésből származó új fajtákat a gyakorlatba. Fejleszti a garantáltan GMO-mentes ökológiai szója hazai termesztéstechnológiáját, növelve ezzel az ökológiai állattartás hazai fehérje-takarmánybázisát. Szintén az on-farm kutatás érdeme, hogy a szintetikus állatgyógyászati szerektől mentes méhegészségügyi módszerek rohamosan terjednek a hazai méhészeti ágazatban. A világ egyre növekvő mézpiaci versenyében a bioméz révén a hazai termelők továbbra is előnyben maradhatnak. Az on-farm kutatás eredménye az elfelejtett paradicsom tájfajták és ősgabonák újra termesztésbe vonása is, mely az agrobiodiverzitás fokozása mellett a gasztronómia számára is új utakat nyitott meg.
A konferencia plenáris ülésén előadást tartott dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója és dr. Posta Katalin, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja is.
