MEGHÍVÓ az Oktatás és kutatás: vonzások és taszítások című műhelykonferenciára

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja és a BGE Felsőoktatás Jövője
Kiválósági Központ közös rendezésében.

Időpont: 2018. június 20. (szerda) 13.00-17.00
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, C. épület, könyvtári előadóterem

A konferencia témája, célja:
Mind tudományos szempontból, mind az akadémiai élet mindennapi gyakorlatában
gyakran merül fel az a kérdés, hogy mi az oktatás és a kutatás kapcsolata. A humboldti
megközelítés a kettő szoros kapcsolatát tételezi fel azzal, hogy az oktatás
tulajdonképpen a kutatásra (kutatói létmódra) való felkészítés. Mások a kérdést egyfajta
konfliktuselméleti keretben vizsgálták, amely szerint az egyik szerepben kifejtett időés
energiaráfordítás a másik szereptől vesz el erőforrásokat, azaz egyszerre csak
kivételes esetben lehet valaki jó kutató és jó oktató is. Az esetek többségében a kettő
között választania kell az akadémiai szereplőknek.
A kérdéssel kapcsolatos tudományos vizsgálatok leginkább azt mutatják, hogy vagy
nincs, vagy csak nagyon gyenge a kapcsolat van a kutatói teljesítmény és a hallgatóktól
gyűjtött oktatói értékelés között. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a kutatások
általánosságban kezelik a két aktivitási formát és nem vizsgálják részletesen, hogy
milyen típusú oktatásról és milyen jellegű kutatásról beszélhetünk.
A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központ és a BGE Felsőoktatás Jövője
Kiválósági Központ által közösen szervezett rendezvény célja azoknak a kapcsolódási
pontoknak a keresése, ahol a kutatási és az oktatási folyamatok összekapcsolódhatnak,
kölcsönösen segíthetik és támogathatják egymást. Így válaszokat keresünk olyan
kérdésekre, mint
- Mi az oktatók és kutatók viszonya az oktatás és kutatás dilemmájával
kapcsolatban? Hogyan élik meg ők ezt a feszültséget?
- Hogyan "viheti be" egy oktató a kutatást az oktatásba?
- Kapcsolódik-e a hallgatóközpontú tanulás (student centered learning) és a
kutatás? Mi az új pedagógiai módszerek kapcsolódása a kutatáshoz, például
lehet-e a hallgatók saját kutatása, felfedezése a tanulás forrása?
- Hogyan vonhatóak be a diákok a kutatási tevékenységbe?

Tervezett Program:

12:30-tól Regisztráció

13:00 – 13:20 Kováts Gergely (BCE) és Géring Zsuzsanna (BGE): Köszöntő

13:20 – 13:40 Hordósy Rita (University of Sheffield): Diákok változó és változatos
tapasztalata a kutatás-oktatás nexusról: longitudinális adatok egy brit
egyetemről

13:40 – 14:00 Sass Judit – Bodnár Éva (BCE): Első tapasztalatok egy kutatás-alapú
tehetséggondozási kísérlettel kapcsolatban

14:00 – 14:30 Kérdések, reflexiók

14:30 – 14:40 Szünet

14:40 – 15:00 Orosz Kata (Central European University): Az egyetemi kutatói munka
beépülése az oktatási tevékenységbe: szakirodalmi áttekintés és személyes
reflexiók

15:00 – 15:20 Bajzáth Angéla (ELTE): A képzés, a kutatás és a gyakorlat kapcsolata

15:20 – 15:40 Demeter Krisztina (BCE): Tanszékvezetői reflexiók az oktatás és a kutatás
viszonyára

15:40 – 16:10 Kérdések, reflexiók

16:10 – 16:30 Kováts Gergely (BCE) és Géring Zsuzsanna (BGE): Záró megjegyzések

Részvételi szándék jelzése:
A konferencián a részvétel ingyenes. Kérjük, hogy részvételi szándékot előzetesen
jelezzék az NFKK honlapján, amely az alábbi linken érhető el: http://nfkk.unicorvinus.
hu/index.php?id=66700

Helyszín és parkolás:
A konferencia helyszíne a BCE új épületében (Közraktár u. 4-6.) található könyvtár
előadóterme. A gépkocsival érkezők parkolni az épület alatt található mélygarázst
javasoljuk (bejárat a Mátyás utca felől).

Hordósy Rita: Diákok változó és változatos tapasztalata a kutatás-oktatás
nexusról: longitudinális adatok egy brit egyetemről.

A kutatás es oktatás kapcsolata es az ezzel kapcsolatos vitáknak hosszas története van
az egyetemi szférán belül (Tight, 2016). A vizsgálatok azt mutatják, hogy többnyire
semmilyen, vagy csak nagyon gyenge pozitív kapcsolat van a kutatói teljesítmény és a
hallgatóktól gyűjtött oktatói értékelés között (Hattie & Mars, 1996 & 2002; Tight,
2016), továbbá nagy különbségeket lehet megfigyelni intézmények és diszciplínák
között (Jenkis & szetter, 2003, Hellen, 2005, Robertson & Blacket, 2006). A diákok
szemszögéből vizsgálva a kutatás-oktatás nexusnak vannak pozitív elemei, ugyanis a
diákok értékelik a kutatási folyamatból származó korszerű, hiteles és kompetens oktatói
tapasztalatot, illetve az oktatói lelkesedés és elkötelezettség szinten motiválja őket.
Problémát okoz azonban, hogy az oktatók sok esetben nem elérhetőek a kutatási
prioritások miatt, illetve hogy a diákok nem résztvevői a kutatási folyamatnak (Jenkis
et ál. 1998; Lindsey et ál. 2002; Spronken-Smith et ál., 2015). Ez az előadás összegzi
és bemutatja a kutatás-oktatás nexusról szóló nemzetközi vizsgálatokat, és egy angliai
egyetem példáján elemzi ezeket. A kutatás a 2013-as kohorszot követve gyűjtött
adatokat arról, hogy az alapképzéses hallgatóknak milyen tapasztalatai vannak egy
kutatóegyetemen. A longitudinális nézőpontnak köszönhetően látható, ahogy a távoli
és misztikus kutatási folyamatból, amit valaki mások végeznek, a képzés végére egy
közeli és aktívan gyakorlott tevékenység lesz. A kutatás arra is reflektál, hogy mely
oktatási kontextus segíti vagy gátolja a különböző hátterű diákok előmenetelét.

Orosz Kata: Az egyetemi kutatói munka beépülése az oktatási tevékenységbe:
Szakirodalmi áttekintés és személyes reflexiók.

Az egyetemi kutatói és oktatói teljesítmény közötti összefüggést sokan, sokféle
egyetemi kontextusban vizsgálták már (pl. Artes et al, 2017; Bianchini et al, 2016;
Carter, 2016; García-Gallego et al, 2015). A megjelent empirikus kutatások zöme azt a
kérdést igyekszik megválaszolni, hogy pozitív hatással van-e a kutatói tevékenység az
oktatói tevékenységre. A témában készült szakirodalmi áttekintések (Hattie & Mars,
1996; Tight, 2016) azt mutatják, hogy nincs vagy minimális pozitív kapcsolat van csak
a kutatói produktivitás és az egyetemi kutatók oktatói minőségének megítélése között.
Meglepően kevés tanulmány született arról, hogy mi lehet az oka a kutatói és oktatói
teljesítmény közötti összefüggés hiányának (Burke-Smalley et al, 2017; Weimer, 1997).
Kérdés az is, hogy azokban az esetekben, ahol pozitív kapcsolat mutatható ki a kutatói
és oktatói teljesítmény között, pontosan milyen egyéni jellemzők, tevékenységek és
környezeti tényezők hatására jöhet létre a kutatás és az oktatás integrációja (Carter,
2016). Előadásomban ezekre a kérdésre próbálok választ adni – részben szakirodalmi
áttekintés, részben személyes kutatói-oktatói tapasztalatomra való reflexió alapján.