Felsőoktatási Média Konferencia Gödöllőn
Az egyetemek, főiskolák számára fontos, hogy saját arculatot alakítsanak ki, melynek jellemző vonásait kommunikációjuk során felhasználhatják. Fontos azonban, hogy eladni csak azt lehet, ami tartalommal bír - mondta március 12-én a nyolcadik Felsőoktatási Média Konferenciát megnyitva dr. Solti László, a kétnapos rendezvény házigazdája, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora.
Az egyetemi és főiskolai újságírók találkozóján a hallgató újságírók egymással és a szakma képviselőivel oszthatják meg tapasztalataikat. A rendezvényt a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) tartja március 12-13-án.
Kommunikációs cégek, kutatóközpontok összefogásával készült és a fiatalok médiafogyasztását tárgyaló kutatás eredményeit ismertette a konferencia első előadásában Sáfrány Zsuzsanna, a neo Contact vezetője. A Fanta Trend Riport 2008 alapján a szakértő "digitális bennszülötteknek" nevezte a 13 és 17 év közötti korosztályt, 2008 első félévében ugyanis a fiatalok mintegy 80 százalékát lehetett megszólítani az online csatornákon keresztül, miközben a társadalom 46 százaléka használt akkor Magyarországon internetet. A digitális eszközöket önmaguk kommunikálására alkalmazzák a fiatalok, a tartalmak tekintetében pedig a zene és a filmek jelentik az internetezés központját - mondta el Sáfrány Zsuzsanna. Hozzátette: "a korosztály online szokásainak vizsgálata és ismerete elengedhetetlen az érdeklődésük felkeltésében".
A Port.hu ötletéről, fejlődéséről, terjeszkedéséről számolt be Veszelovszki Zsolt, a Computer Zrt. vezérigazgatója, aki a felület létrehozása előtt a hallgatói újságírás területén is kipróbálta magát. "A hallgatói évek idején indítottam el a Műegyetemen a Heti Ajánlat nevet viselő egyetemi lapot, melyben a máshol nem fellelhető programajánlók is helyet kaptak" - mondta el a vezérigazgató. Később, 1995-ben jött létre a Port.hu, mely nemzetközi terjeszkedésbe kezdett és a térség öt országában szerzett befolyást. Helyi szinten pedig a hallgatók is fontos célcsoportját alkotják az oldalnak, mely fontosnak tartja oldalán az egyetemi, főiskolai tartalmak megjelentetését, a hallgatói rendezvényekkel, mint például az EFOTT-tal folytatott együttműködést, illetve a végzősök számára pedig munkalehetőség felkínálását - fejtett ki Veszelovszki Zsolt.
A délelőtti program ezt követően egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melyben a szakértők Tibenszky Móni Lisa, a Shortcut Communications ügyfélkapcsolati igazgatója vezetésével a média, oktatás, fogyasztás és gyártás 21. századi összefonódásáról osztották meg egymással és a hallgatósággal tapasztalataikat és javaslataikat.
A kommunikációs pályával kapcsolatban mondta el véleményét Kőszegi András, a Gazdasági Rádió műsorvezetője és brandtrend.hu cégtulajdonosa, aki szerint a gondot az jelenti, hogy a fiatalok már a hároméves képzés elvégzése után kommunikációs igazgatóként szeretnének elhelyezkedni. Elmondta: néhány intézmény a hallgatókért folytatott küzdelemben szofisztikáltan kommunikálja magát, egyesek azonban eredménytelen, hatás nélküli tevékenységet folytatnak.
A munkatársak felvétele kapcsán Veszelovszki Zsolt megerősítette: bizonyos intézményekben végzett hallgatók mínusz pontokkal indulnak a felvételi során.
"A Kreatív magazin létrehozásakor nekünk kellett egy oktatást érintő cikk során felkeresni az egyetemeket, főiskolákat, hogy válaszoljanak a kérdésekre, ma már azonban az intézmények keresik fel a lapot azért, hogy saját magukat kommunikálhatják a felületen keresztül" - mondta el Roman Balázs, a Kreatív online főszerkesztője az intézménye közötti versenyről.
Dr. Varga Mihály, a Pr Herald főszerkesztője a magyar fiatalok alacsony érdekérvényesítő képességéről számolt be, miközben pozitív példaként a francia diákokat említette, akik iskolafoglalásokkal adnak hangot saját véleményüknek.
A intézmények jó hírnevének megteremtésére a legalkalmasabb eszközként a hallgatói elégedettséget említette Dér Csaba Dezső, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola marketing igazgatója, ugyanis "a személyes eladás ösztönzi leginkább a jelentkezőket".
Dr. Szabó István, a SZIE dékánja a fiatalok nehéz elérhetőségéről számolt be, a választás során ugyanis egészen extrém kitételek is szerepet játszanak. Farkasné Inkret Judit, a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának PR ügyvivő-szakértője a végzett hallgatók elérését és a saját honlap fejlesztését jelöli ki eszközként a hallgatókért folytatott küzdelemben, míg Sáfrány Zsuzsanna a fiatalok megszólítása területén azok átstrukturálódó kommunikációs eszközt.
A beszélgetést követően az érdeklődők megismerhették, a most alakult Szent István Stúdiót, annak vezetője, Pekár István tolmácsolásában. A Duna Televízió korábbi elnöke, a Szent István Egyetem stúdió vezetője elmondta nem új keletű, sőt már régóta meglévő kapcsolatokat ápol az egyetem az MTV-vel, és a Duna Televízióval. Az intézmény ráadásul kommunikáció és médiatudományi képzést is működtet, így evidens volt a Szent István Stúdió létrejötte. A Duna TV-ben úgy döntöttek, a Gazdakört külső gyártásba helyezik, így a televízió részt vesz a médiaképzésben, a hallgatók pedig a műsor készítésében. Az új szín a médiapalettán új szemléletet kíván megvalósítani az agrárium, vidék, természeti környezet komplex egységben kezelésével. A stúdió a GTK keretein belül működik, de az egész egyetem javára - hangsúlyozta. Pekár. Az első adás április 6-án lesz. Pekár István szerint, aki itt tölti a gyakorlatát, könnyedén elirányíthat majd a későbbiekben egy kisvárosi stúdiót.
*
 |
 |
 |
 |
A konferencia alkalmából (Cím)lapok az egyetem történetéből címmel kiállítás látható a Szent István Egyetem havilapjának címoldalaiból a gödöllői kollégium C-halljában.
Balázs Gusztáv felvételei
SZIE Híradó - videotudósítás az eseményről