Vasútvonalak mentén és vadetetők közelében is átalakul a növényvilág

A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás riasztó mértékben csökkent az elmúlt években, melynek hátterében a földhasználat változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint az özönfajok térnyerése áll. A Szent István Egyetem fiatal kutatói ennek kapcsán új adatokkal támasztották alá, hogy vasútvonalak és vadetetők közelében is jellemző az agresszíven terjedő növényfajok térnyerése.

Koronavírus-válság kihívások és HR-válaszok

Napjaink egyik kulcskérdése hazánkban, a régiónkban és az egész világon: Milyen trendek és tendenciák fognak kialakulni a munkaerőpiacon? A pandémiás világválság előtt alig pár hónappal hazánkban állt a bál a munkaerőpiacon, dübörgött a munkaerőhiány. Újabb és újabb kutatási jelentések jelezték, hogy nincs más kiút: emelni kell a béreket és hosszabb távon a robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése lehet a megoldás. És ebbe helyzetbe robbant be a koronavírus-válság, amely nyomán újra megjelent munkanélküliség és a munkahely hiány réme.

Kell-e félnünk a közelgő klímaváltozástól? – a Szent István Egyetem kutatói válaszolnak

Mióta ember az ember, klímaváltozás mindig is volt. Ezt a különböző korokban élők rendre nehezen élték meg. Az újtól való félelem, a bizonytalan jövő képe, a megváltoztathatatlan ténye mindig is komoly hatással volt a gazdaságra, társadalomra. Ez a közelgő klímaváltozás kapcsán sincs másként, ugyanakkor nem biztos, hogy itt a Kárpát-medencében feltétlenül félnünk kell tőle, bár a klímaváltozások kezdetei mindig is szélsőségekkel teliek voltak. A Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének környezettörténeti munkacsoportja múltbéli klímaváltozások mezőgazdasági kultúrtájra gyakorolt hatásait tanulmányozza.   

Most érkeznek vissza hazánkba az Afrikában telelő szalakóták

Hazánk egyik legszínesebb, élénk tollazatú madarának európai állománya az intenzív fajvédelmi tevékenységeknek köszönhetően stabilizálódni látszik, fennmaradása érdekében azonban további felmérések és intézkedések szükségesek. A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói ennek kapcsán arra keresik a választ, hogy a fészkelőhelyek és a madárszülők jellemzői miként befolyásolhatják a költés sikerességét és a fiókák életképességét.

Sportlovaktól a SMARTfarming rendszerekig – Állattenyésztés-tudományi kutatások a Szent István Egyetemen

A gazdasági haszonállatokkal való megfelelő bánásmód nemcsak az élelmiszer-termelés során fontos, hanem azoknál a vizsgálatoknál, kísérleteknél is, amelyek nélkülözhetetlenek e területek fejlesztésénél. Erre hívják fel a figyelmet a Szent István Egyetem Állattenyésztés-tudományi Intézetének kutatói az április 24-i Kísérleti állatok világnapja kapcsán.

Tudomány a gyakorlat szolgálatában – összefogás hazánk természeti kincseiért

A biológiai sokféleség csökkenése napjainkra nagyságrendileg olyan mértékben veszélyezteti az emberiséget, mint az éghajlatváltozás. A kedvezőtlen folyamat hazánk kiemelt természeti értékeket rejtő gyepterületeit sem kerüli el. Az itt honos védett vagy fokozottan védett fajok állományai – többek között élőhelyeik megváltozása, eltűnése miatt – rohamosan csökkennek. Megóvásuk érdekében a Szent István Egyetem kutatói a természetvédelmi szakemberek és a gazdálkodók szoros együttműködésére hívják fel a figyelmet.

Online térben zajlik idén a Könyvtárosok világnapja

A megszokottól eltérően telik idén a könyvtárak és könyvtárosok nyújtotta értékekre fókuszáló Könyvtárosok világnapja is. Számos helyen ilyenkor interaktív programokkal várták az érdeklődőket, idén azonban az online könyvek és szakirodalmak vették át a főszerepet. Ily módon a Szent István Egyetem könyvtárai sem engedték el az oktatók és a hallgatók kezét: távoktatás idején az online adatbázisok és más digitális tartalmak elérésében is tudnak bárkinek segíteni, akinek az oktatáshoz, tanuláshoz vagy a diplomamunka készítéséhez szüksége volna ezekre.

Páter Károly születésének 120. évfordulójára emlékeznek a Szent István Egyetemen

Az idei évben jelentős évfordulókat ünnepel a Szent István Egyetem: a mai napon 120 éve született Páter Károly, az egyetem alapító rektora, emellett az egyetemi szintű agrárképzés centenáriumáról, az első agráregyetem létesítésének 75 éves jubileumáról, valamint a felsőoktatási intézmény fennállásának 20. évfordulójáról is megemlékezik az intézmény.

Megújulóenergia-bemutatóközpont is segíti a tudásmegosztást a Szent István Egyetemen

A világ egyik legnagyobb önkéntes akciója, a március 28-án 20:30-kor kezdődő Föld Órája a fenntarthatóság jegyében idén is szemléletváltásra szólít. Bolygónk állapotán ugyanis csak akkor javíthatunk, ha odafigyelünk mindennapi tevékenységeinkre, így energiafogyasztásunkra is. Ezzel összhangban a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának szakembergárdája is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tudást átadja hallgatóinak.

A Szent István Egyetem saját fejlesztésű mintavételi és -előkészítési módszere

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40%-a még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része bekerül a vizekbe, ahol valós biológiai lebomlásuk nem történik meg. A környezeti kockázatra válaszul a Szent István Egyetem folyamatosan részt vesz egy szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertan kidolgozásában, az így kapott eredmények úttörőnek számítanak nemcsak a Kárpát-medence térségében, de világviszonylatban is.

Oldalak